A kutatók jelenleg csak a matematikai modellekre tudnak támaszkodni, amikor azt próbálják előrejelezni, hogy mikor lehet vége az új koronavírus-járványnak. A magyarországi esetszámokból azonban a szakemberek arra következtetnek, hogy sikerült ezt az úgynevezett járványgörbét ellaposítani.
A vírus genomjának meghatározása nagyban előrelendítette a kutatásokat, mert ez a további alap- és alkalmazott kutatásoknak az alapja, de segít követni a vírus mozgását is
– mondta Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ Virológiai Kutatócsoport, valamint az Országos Koronavírus-kutatócsoport vezetője szombaton az Univ Televíziónak adott interjújában. – Tulajdonképpen ez által ismerjük meg a vírus genetikai állományának a változásait, így ha bármi is történik a vírusgenomban, akár egy aminósav- vagy fehérjecsere, akkor képesek vagyunk arra azonnal reagálni a gyógyszer- vagy vakcinafejlesztések kapcsán.
A szakember rámutatott, hogy számos klinikai kísérletet végeznek főként Kínában, Olaszországban és más európai országokban a gyógyszerek és különböző hatóanyagok tesztelésére.
Itt leginkább a jelenleg engedélyezett szereket próbálják ki, de több helyen (például a pécsi kutatóközpontban) újonnan szintetizált vegyületeket is tesztelnek. A professzor hangsúlyozta, hogy már most is felfedeztek néhány ígéretes szert, ami az elsődleges klinikai tanulmányok alapján hatékony lehet az új koronavírussal szemben, ám ezek egyelőre mind klinikai tesztelési fázisban vannak.
Jó hír, hogy a hatékony antivirális szer kifejlesztésén együtt dolgoznak a világ kutatócsoportjai. Jakab Ferenc szerint egy igen komoly nemzetközi és hazai kutatói hálózat jött létre, akik minden csatornán tartják egymással a kapcsolatot. Egyszóval: mindenki egy emberként beállt az új koronavírus-kutatás mögé.
Bár sok hír felreppent arról, hogy újra lehet fertőződni a vírussal, de erre az esély nagyon csekély
– mutatott rá a professzor. – Bár még keveset tudunk erről a kórokozóról, de az eddigi adataink szerint úgy tűnik, hogy 1-3 évig védettek maradhatunk az újrafertőződéstől.
Hozzátette: a vírus genetikai állománya nem változik olyan rohamosan, ahogy azt sok más vírusnál tapasztalják,
ebből következően pedig az úgynevezett mutációk sem annyira dominánsak.
A szakember kijelentette, hogy ha a fertőződés nem is ad egy életen át tartó védettséget a vírussal szemben, rövid távút szinte biztosan.
A tünetmentes fertőzések kapcsán az Országos Koronavírus-kutatócsoport vezetője azt mondta, hogy a fertőzőképesség még jelenleg is a kutatások tárgya. A klinikai tünetek lefolyását pedig számos tényező befolyásolhatja. Az már jól látszik, hogy bár nagyon sok ember fertőződik meg, közülük
sokan tünetmentesen vagy igen enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget.
A nyájimmunitás kialakítása nagyon fontos dolog, de ez jelenleg kivitelezhetetlen – hangsúlyozta Jakab Ferenc professzor.
Most az a legfontosabb, hogy az egészségügyi ellátórendszereket ne terheljük túl; de az lenne a legjobb, ha nagyon hamar eredményre jutnának a nemzetközi kutatások, és valamilyen vakcina rendelkezésre állna.
És hogy addig mit tehetnünk? A professzor arra kér mindenkit, hogy legyen türelmes. Maradjon otthon, minimalizálja a kontaktust más emberekkel, és próbáljuk meg együtt lassítani a járványt!