Idáig nagyjából 93 000 embert betegített meg a kórokozó, közülük 50 000-en már felépültek, a halálos áldozatok száma majdnem elérte a 3200 főt. Az új kutatásban résztvevő pekingi és sanghaji tudósok szerint idáig az emberek többsége az agresszívabb vírustörzzsel fertőződött meg, most azonban az enyhébb tünetekkel járó változat kezdi „átvenni a stafétabotot".
Az új ismeretek fényében könnyebben magyarázható, hogy a gyógyulást követően miért fertőződtek vissza szinte azonnal egyesek, de a vírus visszaszorítása is körülményesebbé válhat.
A Pekingi Egyetem és a Sanghaji Egyetem szakértői összesen 103 genetikai mintát vizsgáltak, ezekből azt a következtetést vonták le, hogy a SARS-CoV-2-nek két törzse van:
az L törzs, ami agresszív, és gyorsabban is terjed, míg az S törzs kevésbé súlyos megbetegedéseket idéz elő.
A tudósok kiemelték, hogy bár becslések alapján az emberek 70 százalékát az L törzs fertőzte meg, ez a változat egyre inkább visszaszorulóban van, és a későbbi szakaszban az S törzs válik a járvány főszereplőjévé.
Az is kiderült, hogy nagy valószínűséggel az S törzs volt az, ami az állatról emberre terjedt át; később egy mutáció révén belőle vált ki az L változat.
Mivel az S törzs szimptómái enyhébbek, és tovább marad észrevétlen, az evolúciós versenyben nyerésre áll az L típussal szemben. Ezt a szelekciót az emberi beavatkozás (karanténok kialakítása, érintettek kórházi elkülönítése) is befolyásolja, hiszen az L törzs terjedését eredményesebben lehet gátolni.
Egy vírusnak érdeke, hogy a gazdaszervezet köhögjön és tüsszentsen, mert a kórokozó így tud egyik szervezetről a másikra terjedni. Amennyiben azonban a tünetek túlságosan is súlyosak lesznek, a páciens meghalhat, vagy tartósan ágynak dőlhet, ez pedig a vírus sorsát is végleg megpecsételi. Az S törzs sikere abban rejlik, hogy enyhébb szimptómákat okoz, és tovább rejtve marad, ezáltal több emberre terjed át.
A kutatók folytatják a munkát, hogy az eddigi eredményeket megerősítsék, ehhez olyan további tanulmányokra van szükség sürgősen, amik a genomikai és epidemiológiai adatokat összefésülik a betegek klinikai tüneteinek nyilvántartásával.
A publikáció a Kínai Tudományos Akadémia lapjában, a National Science Review folyóiratban jelent meg. Az eredeti tanulmányt erre a linkre kattintva lehet elolvasni.
A kutatásban részt nem vevő szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a korlátozott adatok miatt
óvatosan kell kezelni a tanulmány megállapításait, és nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni belőlük.
A kutatás eredményei egyelőre csak előzetesnek tekinthetők, tették hozzá.
Közben szerdán Kína egyik vezető orvosi szövetsége bejelentette, hogy a koronavírus közepes lappangási időszaka öttől hét nap, de maximum 14 nap. A kormány alá tartozó szervezettől mindeddig ez volt a leghitelesebb becslés a vírus lappangásával kapcsolatban.
A szárazföldi Kínában kedden 119 új koronavírusos esetet erősítettek meg. Előző nap még 125 új megbetegedést regisztráltak, az adatok csökkenő tendenciát mutatnak.