Ruiyun Li, a londoni Imperial College fertőző megbetegedésekkel foglalkozó tanszékének kutatója, valamint hongkongi, pekingi, New York-i és kaliforniai kutatóintézetek munkatársai számítógépes modellekkel állapították meg a Kínában a járvány kezdetén nem azonosított koronavírus-fertőzöttek gyakoriságát és fertőzőképességük mértékét.
"Úgy becsüljük, hogy a fertőzések 86 százalékát a január 23-i kijárási tilalom bevezetése előtt fel nem ismert vírushordozók okozták" - írják a szakértők.
A nem azonosított fertőzöttek további embereknek adták át a vírust, statisztikailag így a laborvizsgálatokkal megállapított további megbetegedések 55 százalékáért feleltek. De mivel a fertőzésnek ez az útja egész Kínát tekintve számszerűsítve lényegesen nagyobb volt, a lappangó hordozók által okozott új koronavírus-fertőzések aránya összesen 79 százalékra emelkedett.
Január 10. és 23. között e tényező nélkül a fertőzések száma egész Kínában 78,8 százalékkal, csak Vuhanban 66,1 százalékkal lett volna kevesebb.
A Kína nagyvárosai közötti utazási tilalom, Vuhan lezárása, az egyéni karanténok és a fertőzések széleskörű tesztelése erőteljesen csökkentette a járvány terjedését. Így már a január 24. és február 3. közötti intervallumban 14-ről 65-re emelkedett a laborokban kimutatott fertőzöttek aránya.
A kiindulási fertőzési arány Kínában kezdetben még 1,36 volt, tehát egy fertőzött átlagosan 1,36 embernek adta át a vírust. Január 24. és február 8. között viszont - tehát alig néhány nappal később - az arány 0,99-re csökkent, ami statisztikailag a járvány megfékezését jelentette.