Ekkor lehet a legfertőzőbb a koronavírus

Az új koronavírussal fertőzöttek valószínűleg a betegség korai szakaszában, az enyhébb tünetek jelentkezésekor adhatják át legnagyobb eséllyel másoknak a kórokozót, derült ki egy frissen publikált tanulmányból. A későbbi stádiumokban eszerint sokkal kisebb lehet a fertőzés esélye.

Az eredményeket ismertető tanulmánynak természetesen megvannak a korlátai: egyrészt csak kilenc pácienst vizsgáltak, másrészt szakmailag lektorált lapban a publikáció egyelőre nem jelent meg (viszont elérhető a medRxiv oldalán), a következtetések mindenesetre figyelemre méltóak. Úgy tűnik, a SARS-CoV-2 akkor a legvirulensebb, amikor a fertőzött személynél a legenyhébb tünetek jelentkeznek.

Ez egy hatalmas különbség a SARS-hoz képest"

– mutattak rá kutatók. Utóbbi vírus ugyanis a betegség kialakulása után 7-10 nappal volt a legkönnyebben átadható, amikor a kórokozó a felső légutakból átterjedt a tüdő mélyebb szöveteibe.

Ezzel ellentétben az új koronavírus koncentrációja hét páciensnél a betegség első öt napjában számított legmagasabbnak;

ekkor a vírusszám több mint ezerszerese volt a korábbi SARS-énak. Az ötödik nap után a víruskoncentráció fokozatosan csökkent, a 10. napot követően pedig a kutatók szerint a betegek már nem voltak képesek fertőzni. Akadnak persze kivételek: a legsúlyosabb eseteknél a 10-11. nap környékén tetőzött a vírusszám.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

Német kutatók a betegek torkából és orrából vettek kenetet, illetve vér-, vizelet-, széklet- és köpetmintákat elemeztek. Virális genetikai markereket, RNS-eket kerestek, ebből próbálták megállapítani, hogy a fertőzés egyes szakaszaiban éppen mennyi vírus van jelen a szervezetben.

Pusztán az idegen RNS kimutatása nem ad teljes képet a fertőzőképességről, hiszen az inaktív állapotban is megbújhat a szervezetben, éppen ezért további lépésekre is szükség volt: a tudósok a mintákból vírusokat izoláltak, és azokat laboratóriumi körülmények között próbálták szaporítani.

A kutatók azt találták, hogy a torokból, orrból és köpetből nyert mintákban a víruskoncentráció a kezdeti stádiumban növekedett leggyorsabban, a nyolcadik nap után viszont ez a gyarapodás megtorpant, ami egyúttal a vírus átadásának esélyét is visszaveti.

A javulás ellenére azonban a koronavírustesztek ekkor még pozitív eredményeket mutattak.

A szakértők antitesteket a 6. és 12. nap között mutattak ki a szervezetben, ami azt jelenti, az immunrendszer nagyjából ekkor kezdi el kiépíteni a védelmet a kórokozóval szemben. Az még nem világos, hogy minden fertőzött esetében ilyen módon játszódik-e le a folyamat.

Forrás: AFP/Handout

A székletből nem tudták a vírust kitenyészteni

A kutatócsoport azt is közölte, hogy vérből, vizeletből és székletből nem tudták kitenyészteni a vírust. A 13 székletmintát abból a négy páciensből nyerték a betegség 6 és 12. napja között, akiknek a testében a legnagyobb mennyiségben mutattak ki virális RNS-t. A WHO korábbi jelentése azt feltételezte, hogy a koronavírus széklet útján is terjedhet.

A most közölt eredményeket természetesen további, nagyobb mintával dolgozó kutatásoknak kell megerősítenie.

Forrás: Live Science, medRxiv