Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

A kornicstárnics (Gentiana pneumonanthe) a tőzeges, lápos, csak nyáron kiszáradó, mészben és humuszban gazdag lápréteket kedveli.

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.

Ritka fajok utolsó menedéke

Tájékoztatásuk szerint az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-zárványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők.

A területen védett, illetve fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű.

A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.

Megmentett rétisas Forrás: Puskás József/Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A terület természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős, mely az elmúlt években uniós támogatásból 480 millió forintos ráfordítással állította helyre a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit.

A kornicstárnics (Gentiana pneumonanthe) a tőzeges, lápos, csak nyáron kiszáradó, mészben és humuszban gazdag lápréteket kedveli. Forrás:https://ng.hu/termeszet/2019/09/29/egy-osszel-viragzo-vedett-noveny-kornistarnics/

A szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége.

A cél az eredeti körülmények helyreállítása

Az élőhelyek helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást.
Az egyik szigeten mesterséges tavat alakítottak ki a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint megkezdték az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok vegyszermentes irtását, helyükre őshonos növényeket telepítettek.

(Forrás: MTI)