A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMuhari Eszter
19:25VívásAuriane Mallo-Breton-Eszter Muhari
HUNMuhari Eszter
19:25VívásEszter Muhari-Auriane Mallo-Breton
HUNMagyarország
21:44ÚszásSzabad 4 x 100m
HUNPóta Georgina
22:15AsztaliteniszGeorgina Pota-Xiaona Shan
NyílNyíl

Ez a különleges méh egyszerre hím és nőstény

günandromorfia, méh
A günandromorfia jól megfigyelhető a most felfedezett méhnél
Vágólapra másolva!
Elsőre hihetetlennek tűnő felfedezést tettek a Cornell Egyetem entomológusai, akik egy különleges méhet azonosítottak, amely a bal oldalán hím, a jobb oldalán pedig nőnemű. A ritka állapotot günandromorfiának nevezzük, bár ez a jelenség leginkább a lepkék vizsgálatában használatos.
Vágólapra másolva!

A günandromorfia annyit jelent, hogy az állatokon megfigyelhetőek mind a hímekre, mind a nőstényekre jellemző tulajdonságok.

Eddig leginkább a lepkéknél volt jól megfigyelhető jelenség ivari kétalakúságuk miatt, de a kutatók azonosították már többek között rákoknál és madaraknál, de akár tyúkoknál is.

Méheknél azonban most először bukkantak egy günandromorf egyedre a Közép- és Dél-Amerikában élő, őshonos fajnál, a Megalopta amoenae-nál a panamai Barro Colorado-sziget erdőjében.

Ahogy a kutatók rámutattak, egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan.

A günandromorfia jól megfigyelhető a most felfedezett méhnél Forrás: Chelsey Ritner/LiveScience

Ez a különleges méh a bal oldalán fiziológiailag hím, kicsi állkapoccsal, hosszú csáppal és vékony hátsó lábakkal, kevés tüskével. Az állat jobb oldalán inkább a nőstényre jellemző jegyeket hordoz: rövidebb a csápja, miközben vastagabb és tüskésebb hátsó lába.

– mutattak rá a kutatók a Journal of Hymenoptera Research tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

Ez a méh az úgynevezett bilaterális günandromorfia jegyeit viseli, mert a nemi különbségei pontosan középen oszlanak meg.

A tudósok szerint a günandromorfia általában az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor bizonyos sejtekben a nemi kromoszómák nem a szokásos módon válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeiből a hímekre, másokból a nőstényekre jellemző szövetek alakulnak ki.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!