A günandromorfia annyit jelent, hogy az állatokon megfigyelhetőek mind a hímekre, mind a nőstényekre jellemző tulajdonságok.
Eddig leginkább a lepkéknél volt jól megfigyelhető jelenség ivari kétalakúságuk miatt, de a kutatók azonosították már többek között rákoknál és madaraknál, de akár tyúkoknál is.
Méheknél azonban most először bukkantak egy günandromorf egyedre a Közép- és Dél-Amerikában élő, őshonos fajnál, a Megalopta amoenae-nál a panamai Barro Colorado-sziget erdőjében.
Ahogy a kutatók rámutattak, egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan.
Ez a különleges méh a bal oldalán fiziológiailag hím, kicsi állkapoccsal, hosszú csáppal és vékony hátsó lábakkal, kevés tüskével. Az állat jobb oldalán inkább a nőstényre jellemző jegyeket hordoz: rövidebb a csápja, miközben vastagabb és tüskésebb hátsó lába.
A günandromorfia jelensége betekintést nyújthat a speciális morfológiai tulajdonságok fejlődésébe
– mutattak rá a kutatók a Journal of Hymenoptera Research tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.
Ez a méh az úgynevezett bilaterális günandromorfia jegyeit viseli, mert a nemi különbségei pontosan középen oszlanak meg.
A tudósok szerint a günandromorfia általában az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor bizonyos sejtekben a nemi kromoszómák nem a szokásos módon válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeiből a hímekre, másokból a nőstényekre jellemző szövetek alakulnak ki.