Emberi gondatlanság okozza a legtöbb erdőtüzet

Tűzoltók veszik fel a harcot a lángokkal a tavaly pusztító spanyolországi erdőtűzben

A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka(!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik.

Kilencvenkilenc százalékban gondatlanság okozza a tüzeket

Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal, közvetlenül a hóolvadás utáni periódus , amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, általában lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.

Dorogháza Nógrád megyében, a Mátra hegység északi lábánál fekvő kis település. Forrás: Szomor Anikó

A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró és száraz időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetése ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetések következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves, valamint idősebb lombos állományokban.

A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik.

Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.

A tűz terjedését is megnövelik a forró nyarak

Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál kiterjedtebb területet érinthetnek és nehezebb eloltani azokat.

Forrás: : HTTPS://WWW.KATASZTROFAVEDELEM.HU/56/ERDOK-TUZVEDELME#ERD%C5%91T%C5%B1ZV%C3%A9DELMI%20TERVEZ%C3%A9S

A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek.

A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben.

A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.

Tavaszi tüzek

Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek.
Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját,

a „hagyományos" gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés.

A gondatlanul meggyújtott és nem, vagy nem megfelelően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is.

Erdőtűzben leégett fenyves Bugacon Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.

A száraz, aszályos nyarak megnövelik a tűzesetek számát

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak,

szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására.

Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.

A szárazság és az aszály a kiterjedt erdő és bozóttüzek táptalaja Forrás: pexels.com

Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is.

Bár a hulladékégetés tilos és nagyon veszélyes, súlyos egészségügyi krokat okoz, mágis sokan sokan teszik. Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20181124-sulyos-egeszsegugyi-kovetkezmenyei-vannak-az-avaregetesnek.html

A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít.

Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz,

ha nem is olya drámai mértékű, mint 2007 vagy 2012 nyarán.

Főleg az Alföldön gyakoriak a tarlótüzek Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az erdőtüzeken kívül a nyári időszakban jelentős méreteket ér el a még le nem aratott gabonában és a tarlón keletkező tűz. Jellemzőjük, hogy rendkívül gyorsan terjednek és nagy intenzitással égnek. Megfékezésűk nagy erőfeszítésekbe kerül, technikai, emberi és anyagi oldalról is.

Erdőtüzek megelőzése

Mind az Európai Uniós, mind a magyar jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását.

A magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosításra kerültek az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatai is.

Mencshely, 2015. július 23. Tarlótűz oltásán dolgoznak a tűzoltók a Veszprém megyei Mencshely határában Forrás: MTI/Nagy Lajos

Az erdőkben és az egyéb vegetációban keletkező tüzek oka az esetek túlnyomó többségében az emberi tevékenységre vezethető vissza,

így a tüzek megelőzéséhez szinte kizárólagosan a megfelelő magatartási szabályok betartására van szűkség.

A hatékony megelőzést szolgálják a gazdálkodók számára előírt tűzvédelmi tervek készítése, amely a létesítményekre kötelezően előírt „Tűzvédelmi Szabályzat"-hoz hasonlóan tartalmazza a tűzvédelmi szabályokat.

Forrás: Facebook

Ugyanakkor szintén a megelőzés érdekében van szűkség a tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetésére.

Az erdőtűznek súlyos következményei vannak

A tűz pusztítását követően – annak típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. Az erdőtűz által nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett.

Tűzoltók veszik fel a harcot a lángokkal a tavaly pusztító spanyolországi erdőtűzben Forrás: AP/Sergio Torres

A magasabb intenzitású tűz hatására a termőhely is sérülhet, és az életközösség nem mindig képes regenerálódni.

Az erdőtűzben az állatok és otthonaik (fészek, faodú, üreg) is gyorsan megsemmisülhetnek.

Az állatok egy része nem tud elmenekülni a tűz elől, de a gyors helyváltozatásra képes állatok is súlyos sérüléseket szenvedhetnek. Az erdő- és vegetációtüzek lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek.

Az ausztrál bozóttűzben sok millió állat pusztult el és rengetegen súlyos sérüléseket szenvedtek. Forrás: https://www.abc.net.au/news/2019-11-15/donations-to-help-fire-ravaged-port-macquarie-koalas/11707276

Mindig legyünk tekintettel arra, hogy a füst legalább olyan veszélyt jelent az erdőlakók életére, – képes elzárni az állatok és emberek menekülési útját - mint maga a tűz, az égés.

Magyarország megyéinek erdőtűzveszélyességi besorolása. Forrás: https://katasztrofavedelem.hu/56/erdok-tuzvedelme

Az erdőtűz és más növényzetben keletkező tűz keletkezésének kockázatát jól jellemzi a erdőtűz veszélyességi index. Az erdőtűz veszélyeztetettségi előrejelzséről itt tájékozódhat részletesebben.

(Forrás: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, FIRELIFE Erdőtűz-Megelőzési és Képzési Projekt)