A koronavírus miatti korlátozó intézkedések az influenzajárványt is csökkentik

Az influenza B vírus szerkezete

Mivel a SARS-CoV- 2 vírusfertőzés súlyos akut légzőszervi szindrómának számít, az ellene bevezetett intézkedések hatékonyságuk esetén más fertőző betegségek, például a szezonális influenza terjedését is komolyan csökkenthetik, ami további életeket menthet. Ennek illusztrálására japán tudósok összehasonlították a heti influenza-aktivitást a COVID-19 járvány kitörésével egyidejű 2019-2020-as influenzaszezonban az előző öt évszakkal.

A COVID-19-járvány kitörése előtti és utáni jellemzőket vizsgálták

A kutatók a Japán Fertőző Betegségek Országos Intézetének 2014 és 2020 közötti adatait használták fel, ami a heti szezonális influenza eseteinek számát gyűjtötte össze,

és amelyet az orvosok klinikai tünetek vagy laboratóriumi eredmények alapján diagnosztizáltak,

mintegy 5000 ellenőrző központból, ideértve a kórházakat és klinikákat (60 %) valamint a gyermekgyógyászatokat, és az általános gyógyászati intézményeket (40% ) is.

Az influenza B vírus szerkezete Forrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra

A heti jelentéseket évszakokra osztották (az év 40. hetétől a következő év 11. hetéig , azaz 2019. szeptember 30-tól 2020. március 15-ig), és a vizsgált periódust a 2020. év 11. hete után csonkolták, mert ez volt a legfrissebb elérhető adat 2020-ra,

a vizsgálati eredményeket beumtató tanulmány elkészítésekor.

Mindegyik évszakban megvizsgálták a heti influenza-aktivitást, amelyet szabványosított becsléseként mutattak be országos szinten.

Az influenza szezonálisan és évente visszatérő világjárvány Forrás: BSIP/COLLANGES / BSIP/Collanges

A kutatók a központonkénti bejelentett esetek számát megszorozták azzal az átlagnak tekinthető számmal (n = 72201), amelyet az ország kórházai és klinikái 2019-ben jelentettek be.

A koronavírus (sárgával) egy sejtet (kék) támad az elektronmikroszkópos felvételen Forrás: NIAID/Flickr

A SARS-CoV-2 kitörése utáni influenza-aktivitás változását

egy úgynevezett „különbség-különbség" regressziós modell alkalmazásával becsülték meg,

amely a 2019-2020-as szezon és a 2014-től 2019-ig tartó szezon közötti influenza-aktivitás átlagos különbségét mutatja be a COVID-19-járvány kitörése előtti időszakban (az 1 és a 11. héten), valamint a kitörést követő hetekben.

Korcsoport szerint hasonlították össze az esetek megoszlását

A különbség-különbség regressziós modell számait statisztikailag szignifikánsnak tekintették, ha a 95% -os CI-értékek nem fedték át egymást.

A kontroll-központok hozzávetőleg 10%-a vett mintát az influenzaesemények egy részhalmazából

a 2019-2020-as időszakban a 36. héttől a 7. hétig terjedően, valamint a 2014-es és 2019-es időszakok 36. és 35. hete alatt, a polimeráz láncreakció (PCR) tesztelésével végzett elemzéshez.

Korcsoportok szerint vizsgálták a megfertőződések arányát, a különböző szezonokban (a kép illusztráció) Forrás: Phanie/VOISIN/PHANIE/Voisin

Ezeknek az adatoknak a felhasználásával megbecsülték az influenzavírus domináns altípusát,

majd összehasonlították az esetek megoszlását életkor szerint

(15 év alattiak, 15–54 év közöttiek, valamint 55 év felettiek) a 2019-2020-as szezonban, illetve a 2014– 2019-es szezonban (kivéve a 2015-2016-os szezont, amelyre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre kor-specifikus adatok) az χ2 teszt segítségével. A japán tudósok az elemzés elvégzéséhez a Stata 16.1 verzióját (StataCorp) használták.

Érdekes összefüggést mutatnak a számok

Az elemzések összesen 8 414 693 influenza-eseten alapultak. (Ezekből 981 373 esett származott a 2019-2020-as szezonból.) Az influenza aktivitása az összes vizsgált időszakban az év vége felé ugrott meg jelentősen. Míg az influenza-aktivitás a 2014 és 2019 szezonban a 4. és 6. héten érte el csúcspontját, a 2019-2020-as szezonban az 5. héttől kezdve markánsan csökkenni kezdett.

Idősebb páciens infuenza elleni beoltása Forrás: BSIP/MAY / BSIP/May

A különbség-különbség regressziós elemzésében az influenza aktivitása szignifikánsan alacsonyabb volt a 2019-2020-as szezon 3. hététől a 7. hétig, a 2014-es és 2019-es évszakban .

A PCR-teszt eredményei 51 847 vizsgált eseten alapultak.

(Az influenzavírus domináns altípusait az ábra mutatja.)

Az esetszámok alakulása szezonális lebontásban Forrás: Picasa/Jama Sakamoto

A 2014 és 2019 közötti influenza-szezonokban a PCR-teszttel megerősített esetek száma 25 930 (63,3%) volt a 15 évnél fiatalabb személyek körében, 10 215 (24,9%) a 15–54 év közötti egyénekben, és 4801 (11,7%) a legalább 55 éves, vagy e feletti korcsoportban.

Hőkamerás ellenőrzőpont a makaói reptéren Forrás: AFP/

A 2019-2020-as szezonban a 15 évnél fiatalabb egyéneknél 2267 (68,9%), a 15–54 éves korcsoportnál 770 (23,4%), a legalább 55 éves korúaknál pedig 254 (7,7%) volt a kimutatott megbetegedések száma.

A 2019-2020-as szezonban az előző évekhez viszonyítva az esetek alacsonyabb aránya a legalább 15 éves személyeket érintette.

Igen magas szintű a társadalmi tudatosság a járvány elleni intézkedésekkel kapcsolatban

A szezonális influenza-aktivitás 2020-ban alacsonyabb volt Japánban, mint az előző években. Az influenza aktivitását befolyásolhatja a hőmérséklet vagy az influenza-kórokozók virulenciája (bár a 2019-2020-as szezonban az influenza-aktivitás a világ többi részén is csak mérsékelten súlyosnak volt tekinthető), de a fertőzések számának szignifikáns visszaesésében bizonyíthatóan a SARS-CoV-2 –fertőzés terjedésének korlátozására meghozott intézkedések játszották a legfontosabb szerepet.

A COVID-19- járvány jelenlegi terjedését bmutató ábra Forrás: Nextstrain

Az iskolák bezárására és a nagy tömegrendezvények felfüggesztésére még az influenzaszezon végén került sor,

az év elejétől a japán lakosság körében pedig magasra ugrott a tudatosság a betegség átterjedésének kockázatát csökkentő intézkedésekkel kapcsolatban.

A WHO világjárványnak minősítette a koronavírus-járványt Forrás: Pixabay

A SARS-CoV-2-járvány kitörésével kapcsolatos aggodalmak megváltoztathatták az influenza kimutatását az orvosi ellátást igénylő tünetekkel küzdő személyek között, illetve az orvosok hajlandóságát is az influenzás esetek sokkal gyakoribb tesztelésére.

Magyarországon is pozitív hatással lehetett az influenza-járványra a veszélyhelyzet és a kijárási korlátozás elrendelése

Az ÁNTSZ influenza adatai alapján Magyarországon is csökkenthette az influenzajárványt a távolságtartás. A Nemzeti Népegészségügyi Központ legutóbbi jelentésében azt írja: feltehetően a március 16-tól életbe lépett központi intézkedések hatására az elmúlt időszakban még tovább csökkent az influenzaszerű tünetekkel rendelkező betegek orvoshoz fordulási gyakorisága". 2020. március 16-22. között 13 300 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. 100 000 lakos közül 137 fő kereste fel orvosát influenzás panaszok miatt, a morbiditás 136,7%ooo-nek bizonyult, amely az országos járványküszöb alá csökkent.

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ

(Forrás: JAMA Network )