Az Antarktiszon is éltek békák évmilliókkal ezelőtt

Egy eocén kis tó rekonstrukciója a Nothofagus (egy fafaj) erdőben az Antarktiszon. A béka egy eocén időszakbeli, már kihalt vízi liliom, a Notonuphar antarctica levelén ül.

Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát az Antarktiszon - derült ki egy új tanulmányból.

Az eocén korban élő apró, mindössze 4 centiméter hosszú kétéltű közeli rokonságban áll a Chilében honos Calyptocephalellidae család öt fajával. Ezek a "sisakos békák" a fejük formájáról kapták a nevüket.
"Teljesen váratlan felfedezés volt a mikroszkóp alatt" - idézte fel Thomas Mörs, a Svéd Természettudományi Múzeum paleontológusa, a Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

Calyptocephallela gayi, a fosszília legközelebbi rokona. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Calyptocephalellidae#/media/F%C3%A1jl:Calyptocephallela_gayi01.jpg

A szakember az Antarktiszi-félsziget csúcsánál lévő Seymour-szigetről származó 40 millió éves fosszíliákat vizsgálva bukkant rá az ősbéka csípő- és koponyacsontjaira. Mörs először a csípőcsontot azonosította és azonnal rájött, hogy az eddig felfedezett első antarktiszi békával van dolga.
A lelet azt mutatja, hogy a Föld legdélebbi kontinense erdőknek,

folyóknak és tavaknak, valamint gazdag állat- és növényvilágnak adott otthont,

mielőtt a ma ismert fagyos dzsungellé változott.
"Mindez azt mutatja, hogy egész ökoszisztémák tűnhetnek el a Föld színéről a globális éghajlatváltozás hatására, méghozzá nagyon gyors ütemben" - mondta Mörs.

Paleontológusok a békafosszília helyszínén a Seymour-szigeten. Forrás: https://phys.org/news/2020-04-fossil-frogs-insights-ancient-antarctica.html

Az Antarktisz egykori éghajlata a mai Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőéhez hasonlított: a csapadékban gazdag terület átlaghőmérséklete 14 Celsius-fok körül mozog a legmelegebb hónapokban.
A most azonosított békafaj olyan időszakban élt, amikor már megindult a jegesedés az Antarktisz belső területein. "Figyelembe véve, hogy a geológiai bizonyítékok bizonyos szintű jegesedésről árulkodnak 40 millió évvel ezelőtt, meglepő, hogy az éghajlat még mindig alkalmas volt egy hidegvérű, szárazföldi gerinces számára" - jegyezte meg Mörs.

Egy eocén kis tó rekonstrukciója a Nothofagus (egy fafaj) erdőben az Antarktiszon. A béka egy eocén időszakbeli, már kihalt vízi liliom, a Notonuphar antarctica levelén ül. Forrás:https://www.nature.com/articles/s41598-020-61973-5

Az Antarktiszon eddig azonosított őskori kétéltűek mind már kihalt családfákba tartoztak. A most azonosított békának azonban számos élő rokona van.

A dél-amerikai sisakos békák az Australobatrachia kládhoz tartoznak, amelynek Ausztráliában és Új-Guineában is élnek képviselői.

A békák a triász időszakban jelentek meg először, nagyjából 250 millió évvel ezelőtt, megelőzve a dinoszauruszokat.
"Az Antarktiszt leszámítva eddig minden kontinensen találtunk békákat. Most pedig már azt is tudjuk, hogy mind a hét földrészen éltek, mígnem azok egyike megfagyott" - mondta Mörs.

(Forrás: MTI)