A nemzetközileg elismert szakember, Bátyi Dániel, akinek számos világhírű rendezvénysorozat lebonyolítása fűződik a nevéhez, vagy több protokolláris és kormányzati rendezvény szervezése is, a koronavírus-járvány okozta új helyzetről, az edukációs tárlatok és a rendezvény-szektor jelentőségéről illetve jövőjéről nyilatkozott portálunknak. Azt is megtudtuk, hogy gőzerővel készülnek a járvány miatt bezárásra kényszerült Tutanhamon rejtélye és kincsei című nagysikerű kiállítás újra nyitására.
A márciustól hazánkat is elérő koronavírus-járvány ellen meghozott kényszerű korlátozó intézkedések miatt a rendezvény, illetve kiállítási szektor volt szinte az első, ami azonnal leállt. Mennyire gyorsan kellett reagálniuk erre az előre nem látott helyzetre?
Alapvetően egy sikerszéria, az átlagot jelentősen meghaladó látogatottságnak örvendő Tutanhamon-kiállítás kellős közepén ért bennünket a járványügyi korlátozó intézkedések bevezetése. A koronavírus –fertőzés európai terjedése miatt február utolsó napjaitól, illetve március elejétől már várható volt, hogy hazánkban is lesz korlátozás, illetve zárlat, ami végül március 17-én be is következett.
Azzal kellett szembesülni, hogy egyik pillanatról a másikra megszűntek a bevételi források, továbbá a jegyértékesítő partnereink sem tudják az elővételben lefoglalt jegyek árát továbbítani, ami plusz nehézséget jelentett. Ez természetesen nem csak bennünket, hanem az összes nagy rendezvényszervezőt érintő probléma európai szinten.
Erre a helyzetre csak egyetlen stratégia lehetséges: a meglévő de félbeszakadt projektjeink - így a Tutanhamon rejtélye és kincsei kiállítás – folytatása a korlátozó intézkedések megszüntetése után, és az elővételes jegyek felhasználhatóságának biztosításával. Ahhoz, hogy a kulturális szektor életben maradhasson, természetesen nagy szükség van a jegyvásárlók toleráns hozzáállására is.
Ebben az érzékeny helyzetben sok múlik azon, hogy erősebb legyen az igény arra, hogy legyen egy majdan újra műsorra tűzött előadás vagy újranyitó kiállítás, ne a jegy összegét kérjék vissza, hanem igényük legyen azt megtekinteni.
Egyes elemzések szerint a járvány utáni helyzet sok mindenben más lesz ahhoz képest, amilyen előtte volt. Szakértők szerint a következő két évben kardinális változások lesznek a kultúrában illetve a rendezvények, kiállítások világában. Mit gondol, hosszú távon mi lesz az új helyzethez legjobban illeszkedő stratégia?
Egyetértek azokkal a prognózisokkal, hogy a járvány lecsengése után sok minden másként lesz a korábbiakhoz képest. Bizonyos, hogy a közösségi rendezvényeken
fokozott követelménnyé válik a magas szintű higéniai feltételek biztosítása,
erre mi is így készülünk.
Többszörös fertőtlenítési lehetőség a kiállító térben, nagyobb távolságtartás, kevesebb vendég, illetve látogató egy adott légtérben – ezek talán a legalapvetőbb követelmények.
Minden vendégünknek díjmentesen fogunk védőmaszkokat biztosítani, több fertőtlenítő pont lesz a kiállítótérben, a munkatársaink pedig speciális képzésben, illetve oktatásban részesülnek. És ez nem csak átmeneti, hanem hosszútávú stratégia lesz részünkről.
Fontos elérni a fertőzésveszély miatt kialakult pszichés gátak oldódását, de egyszersmind meg kell tanulnunk együtt élni az új helyzettel. Ha már a látogatókban sem lesz erős a félelem, és a szervezők is felnőnek a feladathoz, ismét felhőtlenül élvezhetők lesznek a kiállítás adta élmények.
Ön szerint, hogy fog megváltozni a hazai rendezvény illetve kiállítási szektor struktúrája, és mennyiben kell arra is felkészülni, hogy változni fognak a közönség igényei?
Az bizonyos, hogy változni fog a piac, több szervező is kénytelen lesz megszüntetni a működését. Számunkra most a munkavállalóink megtartása, illetve a cég életképességének fenntartása a legfontosabb feladat.
A kiállításoknak is lépést kell tartaniuk a digitális kor kihívásaival
A közgazdász végzettségű szakember külföldön és Magyarországon is számos világhírű rendezvény illetve kiállítás megszervezésében vett részt. Nevéhez fűződik az új tipusú edukációs úgynevezett "blockbuster" kiállítások magyarországi bevezetése, így többek között a "Titanic", a "Body", " A világ múmiái", "Az inkák aranya", vagy legutóbb a "Tutanhamon rejtélye és kincsei" című régészeti rekonstrukciós kiállítás Budapestre hozatala. Dolgozott többek között a Red Bull Airrace produkciós igazgatójaként, amely pozícióban a világ számos pontján vett részt a nemzetközi hírű rendezvény lebonyolításában. Számos koncertturné és nagykoncert szervezése fűződik a nevéhez világszerte a Semmel Produckió egyik vezetőjeként.Egy ilyen helyzetben óhatatlanok a kompromisszumok a rendezvényszervező cégek beszállítóival, a jegyértékesítőkkel ahhoz, hogy közép, illetve hosszútávon is fennmaradhassunk. Mindez sokkal nagyobb empátiát követel meg a partnerek között, a korábbiakhoz képest is jóval nagyobb rugalmasságot.
Ezen kívül a racionális, ésszerű költséggazdálkodás az, ami megteremti a kilábalás feltételeit. Valószínűsíthető, hogy a látogatói szokások is változni fognak, amire szintén fel kell készülnünk.
Új, innovatív megoldásokra lesz szükség a közönség kiszolgálásában, és a kiállítások nyújtotta újszerű élmények biztosításához.
A következő hónapokban még sok nehézséggel kell szembenéznünk. A rendezvények, illetve kiállítások szorosan kapcsolódnak a turisztikai iparhoz, és csak a belső piaci lehetőségekre építve nagyon nehéz lesz visszaszerezni a korábbi pozíciókat.
Ezek a szektorok szoros szimbiózisban ének egymással, sok területen egymásra vannak utalva. Jól jönne ezeknek az ágazatoknak, ha a már meglévő
és egyáltalán nem lebecsülendő, nagyvonalú kormányzati intézkedéseket
kiegészítő további támogatást is kaphatnának, hiszen a turizmus, és az ahhoz kapcsolódó ágazatok nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségűek. Ezek nélkül rövid távon több mint kétséges a kilábalás esélye.
Hogyan látja a tematikus és edukatív, illetve tudományos-ismeretterjesztő kiállítások jövőjét a mai digitális világban, amikor az internetes ismeretszerzés vált általánossá?
Az a víziónk, hogy a kiállításaink maradandó élményt és hasznos tudást adjanak minden korosztály számára. Vannak olyan kiállításaink, amelyek tárgyuknál fogva is elsősorban ismeretterjesztő jellegűek, ilyen volt például a Body kiállítás, amelyre ráfűztünk egy nagyszabású kommunikációs kampányt, a Magyarok a Napi Testmozgásért mozgalmat, amely rengeteg hírességet és neves sportolót bevont.
De ilyen volt a március közepén átmenetileg bezárt, de reményeink szerint hamarosan ismét kinyitó Tutanhamon-tárlat is, amely az óegyiptomi civilizáció páratlanul érdekes és informatív történelmi tablója.
Ezeknek a kiállításoknak igen magas az edukációs értéke,
amit az is jól bizonyít, hogy nagyon sok iskolai csoport keresi fel szervezetten és szakmai tárlatvezetés mellett ezeket a kiállításainkat.
Úgy gondolom, hogy a mai digitális világban is megvan a helyük és fontos társadalmi szerepük a hagyományos kiállításoknak,
hiszen teljesen más élményt jelent például Tutanhamon híres halotti maszkját a laptop képernyőjén, vagy a maga tárgyi valóságában látni. A tradicionális kultúra innovatív megközelítéssel a digitális világban sem fog háttérbe szorulni, és megmarad a jelentősége.
Mi lesz a tehát a jövő „zenéje" a kiállítási szektorban Ön szerint?
Még magasabb minőségre törekvés, innovatív módszerek és gondolkodás, a közönségigények minél színvonalasabb kiszolgálása.
Megemlítem, hogy ennek jegyében a cégcsoportunk több olyan saját kiállítással is készül, amelyek hiánypótlóak lesznek a kiállítási piacon. Ilyen lesz például a második világháború történetét bemutató, most készülő monumentális kiállításunk. Illetve reménykedünk,
hogy a látogatókban is nagyobb igény jelenik meg a színvonalas rendezvények iránt.
Hiszen a mögöttünk lévő három hónap, hatalmas hiányérzetet teremtett az emberekben, akik vágynak a közösségi programokra és kuriózumokra.