Egy új, a Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a poszméhek neméhez (Bombus) tartozó egyedek sajátos technikát dolgoztak ki ahhoz, hogy korai virágzásra késztessék a növényeket. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zurich) kutatói üvegházi és szabadtéri kísérleteket végeztek, hogy megfigyelhessék és bizonyíthassák ezt.
Néhány növényfaj egyértelműen korábban virágzik az aszály vagy bizonyos kórokozók általokozott fertőzések hatására, ám eddig kevés tanulmány vizsgálta, hogy az állatok viselkedése miként ösztönözheti ezt
– mondta Consuelo De Moraes, az ETH Zürich biokommunikációs és ökológiai professzora a LiveScience tudományos online portálnak. – A kísérleteink azt mutatták, hogy a poszméhek a nektárgyűjtésre specializálódott, cső alakú nyelvükkel egyszerűen átlyukasztják a nem virágzó növények leveleit.
Hozzátette: a méhek által okozott sérülés pedig hatékonyan növelte a virágtermelést; az átlyukasztott növények a növényfajtól függően 8-25 nappal korábban virágoztak, mint a sérülésmentes társaik.
A laboratóriumi kísérletek során a tudósok azt tapasztalták, hogy ha a poszméhek (Bombus terrestris) egyedei nem jutnak elegendő táplálékforráshoz, akkor többször alkalmazzák ezt a „harapásos viselkedést", hiszen a virágpor mind a méhlárvák, mind a dolgozó méhek számára kulcsfontosságú táplálékot jelent.
A hipotézis bizonyításához a kutatók két csoportot alkottak: az egyiket három napra megfosztották a virágportól, míg a másiknak „bőséges pollenkészleteket" biztosítottak.
Mindkét kísérleti csoportot virág nélküli mustár és paradicsomnövényekkel teli kamrákba engedték: a táplálékforrástól megfosztott méhek gyors sebeket ejtettek azokon,ezzel szemben a másik csoportba tartozó egyedek csak csekély mennyiségű levélkárosodást okoztak.
A méhek által okozott sérülések apró félholdakra emlékeztetnek, amelyeket a rovarok a szipkájukkal ejtettek
– mutatott rá Consuelo De Moraes. – A növények drámai gyorsasággal reagáltak erre: akár 30 nappal is korábban virágzottak, mint ahogy azt a szakirodalom rögzíti.
A szakemberek a jövőben azt is szeretnék vizsgálni, hogy a poszméhek által okozott sérülések pontosan miként késztetik a növényeket a korai virágzásra, és hogy ugyanazok a biokémiai változások tapasztalhatók-e az aszály, kórokozók vagy más környezeti stresszhatások által kitett növényeknél.