A mintavételre és a tengeraljzat topográfiai feltérképezésére kifejlesztett Vityaz-D mélytengeri kutatóeszköz 2020. május 8-án, pénteken, moszkvai idő szerint 22 óra 43 perckor landolt a világóceán legmélyebb pontján, a csendes-óceáni Mariana-árokban – erről tájékoztatta az Interfax hírügynökséget az eszköz konstruktőre, az orosz Perspektivikus Kutatások Alapja.
A Vityaz-D fedélzeti műszerei 10 028 méteres mélységet jeleztek, amikor az eszköz elérte az árok aljzatát.
A Vityaz-D kereken három órát töltött el a roppant mélységben, ahol a környezeti hidrosztatikus nyomás meghaladta az 1000 atmoszférát. A merülőeszköz mintákat vett a tengeraljzatból, és tudományos célú méréseket végzett a Mariana-árok mélyén.
A merülés ideje alatt a Vityaz-D összes fedélzeti rendszere kifogástalanul működött.
Igor Koroljov ellentengernagy, az orosz csendes-óceáni flotta parancsnoka szerint a Vityaz-D a világtenger bármely pontján és legnagyobb mélységeiben is képes feladatokat végrehajtani.
A Vityaz-D tekinthető az óceánkutatás történetében a legelső teljesen autonóm kutatóeszköznek, amely mindenféle felszíni irányítás nélkül, kizárólag a rendszereit működtető mesterséges intelligencia segítségével képes teljesen önállóan operálni a mélytengeri környezetben.
Az FPI szakemberei rámutattak, hogy noha a Mariana-árokba korábban már lemerült két automata kutatóeszköz,
a japán Kaiko és az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet Nereus nevű merülőeszköze,
ám ezeket a felszínről irányították, ezzel szemben viszont a Vityaz-D mindenfajta közbeavatkozás, illetve külső irányítás nélkül, az AI által vezérelten hajtotta végre a feladatát.
A Vityaz-D kifejlesztését 2017-ben kezdték el az FPI mérnökei. Az eszköz vezérlésében alkalmazott mesterséges intelligenciának köszönhetően
a Vityaz-D külső beavatkozás nélkül képes kikerülni az útjába kerülő akadályokat,
megtalálni a zárt térből kivezető utakat, végrehajtani a legösszetettebb manővereket, valamint intellektuális kutatási feladatokat.
A merülőeszköz az Orosz Tudományos Akadémia korábbi nagy múltú oceanográfiai kutatóhajójának emlékére kapta a Vityaz nevet.
A Mariana-árok a Csendes-óceán nyugati medencéjében Japántól délre, Tokiótól számítva mintegy 2400 kilométerre fekszik. A Mariana-árok a pacifikus és a Filippínó-lemez határán alakult ki a sűrű és vékony óceáni kéreg alányomódása (szubdukciója) miatt.
Az árok teljes hossza 2542 kilométer, átlagos szélessége pedig 160 kilométer. Itt mérhetők a világtenger legnagyobb mélységei. Az árok legmélyebb pontja, a Challenger-szakadék 11 034 méteres mélységével
nemcsak a Csendes-óceán, hanem a Föld legmélyebb ismert pontja.
Szemléltetésképpen, ha a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méter magas Mount Everestet a Challenger-árokba helyeznénk, az óceán felszínéről 1186 mélyre kellene merülnünk, hogy elérjük a hegycsúcsot.
Az óceánkutatás történetében elsőként Jacques Piccard svájci mérnök és oceanográfus, valamint Don Walsh, az amerikai haditengerészet hadnagya merült le először a Trieste-II. batiszkáf fedélzetén a Challenger-szakadékba, 1960. január 23-án.
Piccard és Walsh 10 916 méter mélyen érték el az árok aljzatát, és alig félórás lent tartózkodásuk legjelentősebb felfedezése az volt,
hogy még ebben a hatalmas és ellenséges mélységben is utat tör magának az élet.
Rajtuk kívül eddig még egy ember, a híres filmrendező és felfedező, James Cameron jutott le a Mariana-árok mélyére, egyszemélyes merülőeszköze, a Deepsea Challenger fedélzetén, 2012. március 26-án.
(Forrás: Interfax, Orosz Hírek)