A szonda és egy távvezérlésű robot hét hónap alatt érné el a legkevesebb 55 millió kilométerre lévő vörös bolygót.
A Tienven (Égi kérdések) nevű projekt célja, hogy először Mars körüli pályára állítsák a szondát, majd az leszálljon a bolygó felszínén, ahol a távvezérlésű robot felderítést, mintavételt és elemzést hajt végre.
Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán, ahol azóta is végeznek mintavételt és teszteket.
A Mars felfedezésére igyekszik Kína mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek is, előbbi már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, és idén nyáron tervezik az ötödik útnak indítását, míg utóbbi július 15-én bocsátja fel űrszondáját egy japán kilövőállomásról. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.
Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás megépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják Föld körüli pályára. Május elején tesztelték az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.