Már a mamutok idejében is sörözhettek az őseink

A sörfőzés és ivás hagyománya egészen a késői paleotikumig nyúlik vissza

Osztrák kutatók új módszert fejlesztettek ki a malátaalapú élelmiszerek, így a sör maradványainak felismerésére, melynek segítségével azonosították a kora kőkorszaki sörkészítés közép-európai jelenlétére utaló legrégebbi ismert nyomokat.

Eredményeikről a Plos One című tudományos folyóiratban számoltak be. A sör története a kora kőkorszaki mezőgazdálkodás kialakulásának idejéig nyúlik vissza és számos kultúrában régóta fontos szerepet játszik,

ez a régészeti leletekben azonban nehezen kimutatható.

Izraeli archeológusok két éve fedezték fel a világ valószínűleg legrégebbi sörfőzdéjét egy ásatás során a Haifától délre lévő Rakefet-barlangban.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején. A jégkoszak végén már ismerhették a sörfőzést Forrás: Wikimedia Commons

A 13 ezer éves "létesítményben" a sörhöz hasonlatos italt készítettek.

Andreas G. Heiss, az Osztrák Tudományos Akadémia régészeti intézetének (ÖAI) kutatója és munkatársai egy olyan diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amellyel a malátaalapú élelmiszer az elporladt vagy szétzúzódott és végül elszenesedett anyagban is kimutatható.

Évezredek múltán is kimutatható a nyoma

A régészeti növényi leletek nagy része is ilyen elszenesedett állapotban őrződött meg, mivel az évszázadokra konzerválja a növényi és élelemmaradványokat. Sört viszonylag könnyű előállítani, a folyamat a keményítő alkohollá alakításán alapul. A sörfőzés döntő lépése az erjedés előtt a malátázás: a gabonát csíráztatják, majd szárítják.

A sörfogyasztás szokása jóval ősibb, mint azt gondolnánk Forrás: 5598375/Pixabay

Csírázás során a keményítő és a cellulóz lebomlik és cukorrá alakul, hogy a csírák a növekedésükhöz szükséges energiához jussanak.

E folyamatok során mikroszkopikus változások következnek be:

az úgynevezett Aleuron-réteg sejtfala, mely fontos szerepet játszik a csírázásban, egyre vékonyabbá válik, mégis olyannyira stabil lesz, hogy még az elszenesedést is túléli. Ezért szerkezetváltozása még évezredek múltán is kimutatható.

Kőkorszaki sört erjesztettek a Zürichi-tónál

Heiss és munkatársai eltérő ideig csíráztatott árpamalátát szenesítettek el mesterségesen és összehasonlították őket régészeti lelőhelyekről származó, elszenesedett gabonamaradványokkal.

Pásztázó elektronmikroszkóppal végzett vizsgálataikban egyes leleteknél ugyanolyan mértékben elvékonyodott Aleuron-sejtfalat találtak.

Cro-magnoni emberek (Homo sapiens) rekonstrukciója Forrás: Prisma Archivo/ Leemage

Ezek alapján biztos, hogy a Zürichi-tó közelében egykor talált maradványok és a Boden-tónál fekvő Hornstaad-Hörnlénél feltárt, eddig "kenyérszerű tárgynak" nevezett leletek malátát tartalmaztak.

Utóbbi leletek esetében az apróra zúzott árpamalátát folyadékká önthették fel,

amely egy tűz során besűrűsödött és elszenesedett. Azt sajnos már nem lehet egyértelműen megmondani, hogy alkoholmentes malátaitalt készítettek-e elő vagy kőkorszaki sört akartak erjeszteni - mondta Heiss.

(Forrás: MTI/APA)