Baranyi Lajos Amerikában élő magyar kutató elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be nagy eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról, amely
képes meggátolni a vírusfertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót,
az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást.
Nem a vírus, hanem a szervezet abnormális immunválasza jelenti ránk nézve az igazi veszélyt, ez a valódi probléma, amivel az emberiség jelenleg szembenéz - ebből az első hallásra meglepő megállapításból indult ki Baranyi Lajos biológus-immunológus professzor, és ezért egy, az eddigiektől teljesen eltérő útját választotta a Covid–19 elleni harcnak.
Az Egyesült Államokban élő magyar kutató a Magyar Nemzetnek elmondta: míg a vírust az emberek 80-85 százaléka könnyedén legyőzi, nagyobb részük tünetmentesen, addig vannak, akik masszív kétoldali tüdőgyulladást kapnak, és ha túl is élik azt, sokuk maradandó tüdőkárosodást szenved. Mire ez a járvány véget ér, az ő számuk világszerte és Magyarországon is igen magas lehet.
Az igazi probléma ez, amit valójában nem is a vírus okoz, hanem az az abnormálisan erős immunválasz,
amit főként az idősek és a krónikus betegek szervezetében a fertőzés kivált. Ezt nevezik citokinviharnak.
A professzor azonban már hosszú ideje foglalkozik a problémával, mivel hasonlóval egyebek mellett az amerikai hadsereg felkérésére kidolgozott mesterséges vér előállítása kapcsán is szembesült. Mint elmondta, az utóbbi húsz évben már szisztematikusan kereste a citokinvihar gyenge pontjait. Ezeket végül sikerült beazonosítania, majd aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat fejlesztenie ellenük.
Ezek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kompromittálják az immunrendszert, az továbbra is aktív marad, csak a túlaktiválódását fojtják le. Fontos tulajdonságuk még, hogy miután vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia.
Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból
egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le.
A lényegéről annyit azonban elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult.
A magyar biológus-immunológus ezért egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd.
Ezeket viszont már
szeretné Magyarországon végeztetni, miként a reménybeli gyógyszer előállítását, kiszerelését, csomagolását, értékesítését is.
S hogy miért nem Amerikában, arra a kérdésre is válaszolt. "Nekem Magyarország a hazám. Ott lettem az, aki vagyok, ott kaptam diplomát, kezdtem el kutatni, és bár talán elcsépeltnek hangzik, de ettől még igaz, az ember úgy érzi, tartozik a hazájának. Az elmúlt harminc évben sem szakadtam el Magyarországtól, folytattam együttműködést hazai kutatókkal, dolgoztam tanácsadóként magyar kutatóhelyeknek, és ha ezt értéknek találják, jó, ha nem, azt is elfogadom.
Mint a kutató elmondta: telefonon egyeztetett Jakab Ferenccel, a magyarországi koronavírus-munkacsoport vezetőjével, akivel abban maradtak, felveszik a kapcsolatot a nemzetközi klinikai vizsgálatokat támogató nagy európai (páneurópai) nonprofit szervezet magyarországi központjával. Ezt Jakab Ferenc is megerősítette a Magyar Nemzetnek. A terápia iránt egyetemi kutatóhelyek és befektetési alapok is érdeklődnek az Egyesült Államokban.