Emlékrepülés lesz az ország felett Trianon 100. évfordulóján

Mindenféle típusú gép fog a magasba emelkedni,a trianoni emlékrepülésen

1920. június 4-én pontban délelőtt tíz órakor a trianoni békediktátummal megcsonkított Magyarország minden településén egyszerre kondultak meg a harangok, és egész nap zúgtak az aznap délután négykor aláírt békeszerződés elleni országos tiltakozásként. A trianoni országvesztés századik évfordulójáról a magyar repülős társadalom, 2020. június 4-én országos emlékrepüléssel fog megemlékezni.

A magyarok megkérdezése nélkül döntöttek a „békecsinálók"

"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg"- hangzott el többek között Apponyi Albert gróf, a magyar békedelegáció vezetőjének három nyelven, 1920. január 16-án a párizsi békekonferencián elmondott híres beszédében.

Apponyi Albert gróf (középen, cilinderben) a párizsi béketárgyalásokon Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián a magyar delegáció csak egyetlen alkalommal, 1920. január 16-án fejthette ki az álláspontját a konferencia plénuma előtt.

A békeszerződés aláírása a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, 1920. június 4-én Forrás: AFP/Roger-Viollet

Apponyi gróf, a magyar küldöttség vezetője, az erre az alkalomra elkészített térképek segítségével,

népességföldrajzi adatokkal, valamint történelmi és jogi tényekkel érvelt

a súlyos, és az amerikai elnök, Thomas Woodrow Wilson által is hangoztatott etnikai elveket teljesen figyelmen kívül hagyó „rendezési" terv ellen, teljesen hatástalanul.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

Végül, a jogos magyar érveket mindenben lesöprő, úgynevezett békeszerződést – valójában egyoldalú diktátumot – 1920. június 4.-én délután négy órakor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban.

A magyar küldöttség megérkezik a trianoni békediktátum aláírására Forrás: Wikimedia Commons

Az országot súlyosan megcsonkító békeszerződést a magyar kormány képviseletében Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter látta el a kézjegyével, a tiltakozás jeléül Bernárd Ágoston ezt állva tette meg.

A trianoni békediktátum következményei máig érezhetők

A trianoni diktátum aláírásának napján, délelőtt tíz órakor Magyarország minden településén megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, a forgalom pedig mindenhol tíz percre megállt, és bezártak az üzletek.

A magyar küldöttség elhagyja a Trianon palotát, a békeszerződés aláírása után. Elöl cilinderét megemelve Bernárd Ágost látható Forrás: Wikimedia Commons

A békediktátum rendkívül súlyos feltételeket szabott az országra, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését megállapítva, a történelmi Magyarország - Horvátország nélkül számított – 283 ezer négyzetkilométeres területét 93 ezer négyzetkilométerre redukálta. A trianoni diktátum következtében a magyar állam területeinek mintegy kétharmadát,

iparának 38, nemzeti jövedelmének pedig 67 százalékát vesztette el.

Az országcsonkító békediktátum a történelmi Magyarország területének mintegy kétharmadát csatolta el Forrás: Wikimedia Commons

Az etnikai rendezési elvet figyelmen kívül hagyó békeszerződés „jóvoltából"

3, 2 millió magyar nemzetiségű személy, az akkori összmagyarság csaknem harmada került az új határokon kívülre.

A trianoni békeszerződés történelmi következményei messze nyúlóak voltak, a diktátum hatásai pedig mind a mai napig érezhetők.

Az új határokat úgy húzták meg, hogy 3,2 millió magyar a trianoni határokon kívülre Forrás: OSZK

Ezért nem véletlen, hogy az ország sorsát, és a 20. századi magyar történelem menetét nagyban meghatározó békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról országszerte megemlékeznek.

A megemlékezések sorába illeszkedik az egyik legkülönlegesebbnek ígérkező esemény, a magyar repülős társadalom trianoni emlékrepülése.

Légi kötelékek fognak elhúzni a városok felett, Trianonra emlékezve

Az emlékrepülés gondolata Szakács Gábor Boeing-kapitánytól származik.

Szakács Gábor, a trianoni emlékrepülés ötletgazdája és egyik szervezője Forrás: Polyák Attila - Origo

Az emlékrepülés megszervezésébe Talabos Gábor, a magyar kisgépes repülés ikonja, élő legendája is bekapcsolódott.

Mindenféle típusú gép fog a magasba emelkedni a trianoni emlékrepülésen Forrás: Komo-Sky Team

A tervek szerint, az emlékrepülésen részt vevő pilóták az egész országban a saját repterükről fognak a magasba emelkedni június 4-én, és a repülőtérhez legközelebb fekvő település légterébe pontosan tíz órakor, az egy évszázaddal ezelőtt elkezdődött országos tiltakozás időpontjában fognak beérkezni,

hogy néhány méltóságteljes tiszteletkörrel emlékeznek meg

a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról.

Hivatásos és hobbi pilóták jelentkezését is várják a szervezők Forrás: Elter Tamás

A nagyobb repülőterekről várhatóan egész kötelékek fognak a magasba emelkedni. Az országos programon minden, érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkező hivatásos, vagy hobbi pilóta részt vehet, jelentkezni a [e-mail] vagy [e-mail] címeken lehet.