A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Föld napja hetében évről-évre felkeresik az ismert ürgeállományokat és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokolljában meghatározott ürgelyuk-számlálásos mintavételi módszerrel felmérik az ürgesűrűséget és az élőhelyek változásait, nagyobb időközönként pedig a teljes ürgepopulációkat is.
Az ürgék a rendszeresen legeltetett, tartósan alacsony füvű gyepterületeken találják meg a számukra legkedvezőbb életfeltételeket
– mondta el az Origó kérdésére Molnár Dániel, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. – Ilyen például a dunántúli Hardi-legelő Tolna-megyében, ahol az ürgék a kisebb kiterjedésű birkalegelőről indulva pár éve benépesítették a szomszédos marhalegelőt is.
Azokon a területeken, ahol a legeltetést felhagyták, mint például a Dél-Dunántúl legerősebb ürgepopulációját őrző pogányi repülőtéren, vagy akár az egyik leginkább megfogyatkozott ürgeállománnyal rendelkező kaposújlaki repülőtéren, különösen nagy gondot kell fordítani a növényzet magasságának szinten tartására a megfelelő időpontokban elvégzett kaszálás segítségével.
2020 tavaszán örömteli felfedezést tett Nagy Tibor természetvédelmi őr, aki Iregszemcse közelében ürgéket látott egy félreeső gyepterületen.
Május elején a nemzeti park igazgatóságának munkatársai megvizsgálták a területet és a felmérés alapján életerős ürgeállományt találtak a legelőn, amely a jelenlegi állapot fenntartása esetén alkalmasnak tűnik az ott élő ürgepopuláció hosszabb távú fennmaradására.