Páratlan, 3500 éves leletre bukkant egy hatéves gyerek

A 3500 éves bronzkori figurális agyagtábla kiváló állapotban maradt fenn

3500 éves, két emberi figurát ábrázoló agyagtáblácskát talált egy hatéves kisfiú Dél-Izraelben, a gázai határ közelében - jelentette be hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

Egy homokdűnén árválkodott a rendkívüli lelet

A Niri nevű kibucban élő Imri Elis családjával kirándult még márciusban, amikor a Tel Dzseme régészeti parkban, néhány kilométerre a Gázai övezet határától egy kicsiny agyagtáblácskára lett figyelmes a homokdűnén.

Dél-izraeli tájkép a Negev-sivatag vidékéről Forrás: Wikimedia Commons/Andrew Shiva

A 2,8-szor 2,8 centiméteres, négyzet alakú táblán két emberi alak látható, köztük egy teljesen meztelen férfi, akit a másik fogva tart,

hátrakötött karjait markolva. A kisfiú szülei értesítették az Izraeli Régészeti Hatóságot (IAA), amelynek szakemberei megállapították, hogy rendkívül egyedi, Izraelben szinte példátlan tárgyat találtak.

A 3500 éves bronzkori figurális agyagtábla kiváló állapotban maradt fenn Forrás: Picasa/Israel Antiquities Authority

A táblácska valószínűleg a késő bronzkorban, körülbelül 3500 évvel ezelőtt készült. Azt is lehetségesnek vélik, hogy egy nagyobb kép része lehetett valamikor.

Győzelmi emléknek készíthették egykor

A régészek szerint a korabeli Közel-Keleten gyakori ábrázolási módot alkalmazott az alkotó, a fogoly kezének megkötése gyakran megjelenik az Egyiptomban és a Sínai-tenger északi részén talált tárgyakon. A domborművön a fogva tartónak dús göndör haja van és jóval testesebb foglyánál.

Tel Dzseme madártávlati látképe Forrás:The Times of Israel/ Valdick Lipshitz/IAA

Az izraeli tudósok Tel Dzsemét általában a fontos kánaáni Jarsza várossal azonosítják, amely konfliktusokba keveredett a közeli Gázával, Askelonnal és Lakissal vagy talán a Negev-sivatag nomád törzseivel. A táblácskán bemutatott jelenet általában győzelmi felvonulásokon történt meg,

az uralkodó ellenségei fölött aratott diadalát jelezte.

A kicsiny agyagdarab segítségével a régészek jobban megérthetik az i.e. 2. évezred közepének, a kánaáni kornak a helyi viszonyait.

(Forrás: MTI)