A visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizódikus memória játszik fontos szerepet. Az epizódikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre.
Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről-lépésre, hogy összeálljon az eseménysor.
Embereknél az ilyen típusú memóriát az öntudattal hozzák összefüggésbe, hiszen visszaemlékezéskor az alany „mentális időutazás" során az elméjében újra játssza az eseményeket, a korábban átélt személyes élményeit.
A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a kutyák is képesek reprezentálni és emlékezni a saját cselekedeteikre.
A saját akciók mentális reprezentációinak vizsgálata non-verbális fajoknál (vagyis az emberen kívüli állatoknál) nagy kihívást jelent, mivel nem tudjuk egyszerűen megkérdezni őket, hogy emlékeznek-e arra, amit tettek. Azonban az újonnan kidolgozott módszerünk segítségével tulajdonképpen most mégis feltehettünk egy ilyen kérdést a kutyáknak"
– magyarázta Claudia Fugazza, a tanulmány vezető kutatója.
Egy speciális tréning keretén belül a kutatók 10 kutyát képeztek ki arra, hogy parancsszóra ismételjék meg előző akciójukat. Például a gazda egy a kutya számára már ismert parancsszót adott ki, például kérte, hogy ugorjon egyet, majd kiadta a megismétlésre vonatkozó utasítást („Ismét!"), amire a kutyának újra ugrania kellett.
Azzal, hogy a különböző teszthelyzetek során olyan tevékenységek ismétlésére utasítottuk a kutyákat, amelyeket eddig nem tanultak, lényegében az "Emlékszel arra, hogy mit csináltál az előbb?" kérdést válaszolták meg"
– mondta Fugazza. A tréning során ezt a módszert alkalmazták a kutyák számára már előzőleg ismert más akciók esetében is.
Azért, hogy vizsgálhassák a kutyák saját akcióikra vonatkozó epizódikus-jellegű memóriáját, a kutatók megnézték, hogy képesek-e megismételni saját cselekvéseiket olyan mindennapi helyzetekben is, amikor nem kaptak semmilyen előzetes parancsszót, így nem várták az ismétlésre való utasítást sem. A teszt során a gazda egy kanapén olvasott, úgy téve, mintha nem figyelne a kutyájára. Azonban amint a kutya olyan spontán tevékenységet végzett, ami jól körülírható (például ivott a tálkájából), a gazda rögtön kiadta az „Ismét!" vezényszót.
Egy hasonló, szintén a kutyák számára váratlan helyzetben néhány új tárgyat mutattak be nekik (egy plüss játékot, egy állat szobrocskát, egy ládát és egy játékbabát), amíg a gazdájukkal sétáltak.
Arra számítottunk, hogy a kutyák megvizsgálják, és valamilyen cselekvést végeznek a tárgyakkal, amire később emlékeznek majd, mikor arra kérik őket, hogy ismételjék azt meg"
– magyarázta Pongrácz Péter, etológus, a tanulmány társszerzője.
A tesztek során a kutyák 70%-os sikerrel emlékeztek és ismételték meg sikeresen az előző cselekvésüket, amikor az „Ismét!" parancsszó azonnal elhangzott a spontán akció után. Amikor a parancsszó késleltetéssel érkezett, a kutyák sikeressége fokozatosan csökkent, de még egy óra elteltével is 30-40% között maradt.
Mivel a kutyák nem várták a parancsszó elhangzását, így nem volt lehetőségük előzetesen kialakított és megerősített válaszra. Hiszen ezek a spontán cselekvések nem voltak tréningezve, így az epizódikus-jellegű memóriájukra kellett, hogy támaszkodjanak."
– világít rá Pogány Ákos, etológus, a tanulmány társszerzője.
Miklósi Ádám, Etológia Tanszék vezetője, a tanulmány társszerzője összegezte az új eredményeket:
A tanulmány elsőként bizonyította, hogy a kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek, fontos előrelépést téve az önreprezentáció komplexitásának és evolúciójának megértésében.
Sőt, talán ez a kutyákról való gondolkodásunkon is változtat, hiszen már tudjuk, hogy képeznek mentális reprezentációkat az aktuális cselekvéseikről így, legalábbis bizonyos mértékig, tudatában vannak annak, hogy mit csinálnak."
(ELTE)