Negyvenezer éve már íjjal vadászhatott az ősember Srí Lankán

őskor
Cro-magnoni emberek barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban. A pattintott kőből illetve csontból készített íjak és dárdák használata 60 ezer éves múltra tekinthet vissza
Vágólapra másolva!
Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45-48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.
Vágólapra másolva!

64 ezer éves a legrégebbről ismert íj

A nyílhegyeken lévő törések olyan erős becsapódásra utalnak, amely általában íjjal és nyíllal történő vadászatnál figyelhető meg - mondta el Michelle Langley, a brisbane-i Griffith Egyetem kutatója, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. A szakértő elmondása szerint ez a lelet régebbi, mint az eddig az Afrikán kívül talált hasonló bizonyítékok.

Sri Lanka a pleisztocén időszakban is a trópusi éghajlati öv része volt, szemben Európa eljegesedett, illetve tundra vidékeivel Forrás: AFP/hemis.fr/Giuglio Gil

Az eddigi legkorábbi ehhez hasonló lelet 32 ezer éves, Délkelet-Ázsiából került elő.

Az eddigi legrégebbi ismert bizonyítékok, melyek ennek a technikának az alkalmazására utalnak, Dél-Afrikából származnak, mintegy 64 ezer évesek - mondta Patrick Roberts társszerző, a jénai Max Planck Intézet kutatója.

Majmokra és rágcsálókra vadászott Srí Lankán az ősember

Az új leletek különlegességét az adja elsősorban, hogy trópusi esőerdőből származnak, nem pedig olyan nyitottabb vidékekről, mint a szavannák.

"Ez a kirakós egy olyan darabja, mely megmutatja, miért lehetett fajunk annyira sikeres: mert minden környezetben megélt, és képes volt igazítani technikáját a körülményekhez" - fogalmazott Roberts.

Cro-magnoni emberek barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban. A pattintott kőből illetve csontból készített íjak és dárdák használata 60 ezer éves múltra tekinthet vissza Forrás: Zdenek Burian

A tudósok szerint az emberek akkoriban valószínűleg a fákon lakó emberszabásúak és rágcsálók utáni vadászathoz használták az íjakat és nyilakat. Roberts szerint elképzelhető, hogy a Homo sapienst a nyilas-íjas technika különböztette meg legközelebbi rokonaitól, például a neandervölgyi embertől.

Az íjhasználat a fejlett absztrakt gondolkodás bizonyítéka

Ez a vadászati technika az absztrakt gondolkodás jóval fejlettebb képességét követelte meg,

mivel alkalmazásához két eszközt kellett kombinálni.

A barlangban ásványi okkerből álló gyöngyök készítésére utaló nyomokat, halászati eszközöket és valószínűleg ruházat vagy hálók készítéséhez használt rostok előállításának bizonyítékát találták.

Pattintott kőeszközök az őskőkorból Forrás: Daniel S. Adler

"Eddig azt feltételeztük, hogy a ruházatot a hideg elleni védekezésül fejlesztették ki. Az, hogy ruhakészítésre utaló bizonyítékokat találtunk Srí Lankán, arra utal, hogy talán a szúnyogok ellen használták a ruhát" - mondta Roberts.

(Forrás: MTI/dpa)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!