A felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. A természetvédelmi szakemberek szerint a hazai populáció leginkább az öreg erdőkkel és a vizes élőhelyekkel együtt őrizhető meg, ám az előbbiekre nehezedő, egyre fokozódó mértékű gazdasági nyomás miatt, ma már sok feketególya-pár csak néhány évig használja fészkét, a zavarás miatt évről évre újat épít.
A veszélyeztető tényezők között évek óta ott van a fészkelő- és táplálkozóterület megszűnése, az emberi zavarás, a fészekleszakadás,
valamint a ragadozók fiókapusztítása, ám most újabb problémával kellett szembe néznie a madaraknak.
Az utóbbi napokban egyre nehezebben tudja a megfelelő élelmet biztosítani a Gemencen fészkelő közel negyven feketególya-pár a fiókáknak; az aszályos tavasz, a dunai árvíz hiánya Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében nehéz helyzetbe hozta a madárvilágot
– tájékoztatott saját oldalán a hétvégén a Gemenc Zrt. – Ezt a nehéz helyzetet tapasztalhatják azok is, akik figyelemmel kísérik a gemenci bekamerázott feketególya-fészek internetes közvetítését.
Évek óta népszerű a fekete gólya fészek webkamerás közvetítése, de az eseményeket a szervezet saját oldalán is megjeleníti, dokumentálja. Ennek tanúsága szerint az idei első fiókák április 29-én és május 1-jén keltek, így a gólyapár három utódot gondozott. Május 10-én reggel azonban az egyik szülő kiválasztotta a legkisebb fiókát és elpusztította, amivel már csak két fiatal felnevelkedésére volt esély.
A megelőző években eddig három esetben figyelhettünk meg hasonló, szülők általi fiókapusztítást a kamerával megfigyelt fészekben, melyek során összesen öt fiókát pusztítottak el
– mutatott rá a Gemenc Zrt. – Hogy ezt melyik szülő követi el, arra nincs „szabály", de eddig minden esetben a legkisebb, leggyengébb fiókát szelektálták ki.
Hozzátették: az öreg madarak aktív és passzív módon is szelektálnak, mindez faj- és egyedfüggő. A webnapló megfigyelése szerint május 28-án
a két megmaradt fióka már felügyelet nélkül töltötte szinte az egész napot a fészekben.
A felhordott táplálékból a szakemberek azt sejtették, hogy annak összegyűjtése komoly nehézséget okozhat a szülőknek.
Június 5-én a Gemenc Zrt.-hez beérkező nézői jelzések egyértelművé tették, hogy „sokak nem tudják elfogadni, lelkileg feldolgozni a természet rendjének valóságát". Az erdőgazdaság ezért úgy döntött, hogy
az internetes közvetítést megszünteti, ugyanakkor a szakemberek számára a természettudományos kutatást továbbra is biztosítja, és a kamerák által közvetített képeket továbbra is rögzíti.
A napló eseményeiből kiderül, hogy még aznap este az egyik szülő élelmet vitt a fészekbe, de ennek ellenére másnap reggelre az egyik fióka elpusztult. Aznap délben az egyik gólya bőséges ellátmánnyal érkezett a fészekbe, miközben az elmúlt hetekben szokássá vált néhány másodperces látogatás aznap több, mint fél órán át tartott.
A természet teszi a dolgát
A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület szerint az egyes fekete gólya párok területhűsége rendkívül változó: vannak olyan párok, amelyek hosszú évek óta azonos fán és fészekben költenek évről-évre, és vannak olyanok, amelyek évente újabb fészket építenek. Nagy általánosságban elmondható, hogy ha komolyabb zavarás nincs, a nyugodt helyekre a pár évről-évre visszatér. A legérzékenyebbek a zavarásra megérkezésüktől a fiókák kikeléséig, ami általában május hónapra tehető. Tavasszal március elején jelennek meg az első fészkelőpárok, míg őszi vonulásuk csúcspontja Magyarországon szeptember elejére esik. Fészeképítésre az öreg fák vízszintesen kinyúló oldalágait, törzselágazásait választja, de ferdén megdőlt fákon is több ízben találták fészkét, ami általában lapos, nagy kerek építmény, amelyik a megfelelően zavartalan helyen a többéves lakottság után néha különösen nagyméretűvé válhat.
A fészek általában viszonylag alacsonyan, 10-15 méteres magasságban helyezkedik el. A párok március elejétől már megfigyelhetők a fészkek környékén, vagy a fészken álldogálva. A tojásokat lombfakadás idején, április első harmadában rakják le, gyakran már az első tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, amit a tojó és a hím felváltva végez. A minimum 30, maximum 40 napi kotlás után kikelő fiókákat mindkét szülő eteti. Az öreg madarak rejtve, feltűnés nélkül járnak táplálék után. A fiatalok 65-70 nap elteltével repülnek ki, ám az egy fészekből származó fiókák nem maradnak kirepülés után sem a szülőkkel, sem együtt, a csapatok összetétele és létszáma változik.
A megmaradt fióka vasárnap már egyedül töltötte az éjszakát, délelőtt néha a szárnyait próbálgatta, és láthatóan nagyon várta a táplálékot, ami egy tenyérnyi hal formájában meg is érkezett.
Mint azt a Gemenc Zrt. a közösségi oldalán tett bejegyzésben írja, mindenképpen betartják a be nem avatkozás elvét és most sem tesznek kivételt.
Hangsúlyozzák, hogy nem csupán a bekamerázott fészekben lehetnek válságos helyzetben a fiókák, hanem Gemencen mindenhol.
Az eddigi megfigyelések eredményei azt bizonyítják, hogy majdnem minden évben történt olyan szomorú eset, amikor a gólyafiókák közül többen nem élték túl az első heteket.
Tóbiás és Sára, a fekete gólya szülőpár a 2012 és 2018 között, hét év alatt eddig tizenhét, életerős fiókát nevelt fel, és ezek a fiatal madarak július végén, augusztus elején sikeresen kirepültek.