A Cukubai Egyetem és a Riken Kutatóintézet szakemberei a Nature című tudományos folyóirat internetes kiadásában publikálták a tanulmányukat.
A hibernáció állapotában a test sejtjeinek tevékenysége drasztikusan lelassul. Az állatok, köztük egyes emlősök körében ehhez hasonló állapot a téli álom, amelyet az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemez a táplálékszegény hónapokban.
Az egerek és a patkányok nem alszanak téli álmot. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a központi idegrendszer szerepet játszik a hibernáció állapotában, de a pontos mechanizmus nem ismert.
A mostani vizsgálatban a kutatók gyógyszerekkel stimulálták a laboratóriumi egerek hipotalamuszában lévő úgynevezett Q idegsejteket, amelynek hatására a rágcsálók normál, nagyjából 37 Celsius-fokos testhőmérséklete 24 Celsius-fokra csökkent, az oxigénszükségletük pedig a normális szint 10-20 százalékára.
Az anyagcseréjük szabályozására irányuló képességük megmaradt. Patkányokon végzett azonos kísérletek hasonló eredményeket hoztak. A kutatók szerint az eredményeik előre fogják vinni az emberi hibernációval foglalkozó kutatásokat.
Mint elmondták, nagy az esély rá, hogy az embereknek is vannak Q idegsejtjei, amelyek megfelelő manipulálásával előidézhető lenne egy mesterséges hibernált állapot, megnyitva az utat különböző humán gyógyászati alkalmazások, például a szívroham utáni szövetkárosodás csökkentése felé.
Az űrkutatásban egy hibernációszerű állapot lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy alacsony oxigénszint és táplálékbevitel mellett vészeljék át a hosszú űrutazásokat.