A méhbangónak ha ló nincs, jó a szamár is

A méhbangó a kosborfélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, réteken, cserjésekben élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj

Nem is gondolnánk, de néha a növények is kifinomult technikákat alkalmaznak azért, hogy segítsék a beporzást. A kosborfélék családjába tartozó, úgynevezett méhbangó azonban nem bízza a véletlenre és kettős stratégiával él - tájékoztatta az Origót a Duna-Dráva Nemzeti Park.

Megtévesztéssel is csalogatnak

Az orchideák nem csak a ma élő virágos növények legfajgazdagabb családját alkotják, hiszen mintegy négyszer annyi orchideafaj ismert, mint emlős, hanem a virágzásbiológiájuk is az egyik legsajátosabb a Duna-Dráva Nemzeti Park hozzánk eljuttatott közleménye szerint.

Az Európában élő orchideák legtöbbjénél a rovarmegporzás játssza a főszerepet.

A virágok szerkezete, színe, szőrözöttsége, illata a rovarok testfelépítéséhez, életmódjához alkalmazkodva szolgálja a sikeres megporzást.

A méhbangó a kosborfélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, réteken, cserjésekben élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj Forrás: Wikimedia Commons

Megkülönböztetünk nektárt felajánló, ellenszolgáltatás nélküli megtévesztéssel csalogató, valamint olyan fajokat, amelyek virága búvó- és alvóhelyet kínál a rovarok számára, eközben elvégeztetve velük a megporzást

– mondta el kérdésünkre Nagy Gábor, a DDNP munkatársa. – Előbbiek a nektár- vagy pollentermelő virágok, esetleg a zsákmányt utánzók, a szexuális megtévesztők, illetve a tartálycsapdát alkalmazók.

Hozzátette: a rovarok segítségül hívásán kívül azonban igen elterjedt az önmegporzás (autogámia) is, a hazai fajok mintegy harmadának ilyen a megporzási mechanizmusa.

Az önmegporzást is alkalmazza

Ahogy azt a természetvédelmi szakember elmondta: a most virágzó méhbangó kettős stratégiájú. A virágzás első szakaszában rovarutánzó formájú mézajkának felkínálásával hártyásszárnyú hím rovarok megporzására vár.

A rendszeres önmegporzás miatt igen gyakoriak a rendellenes változatok Forrás: Wikimedia Commons/Hans Hillewaert

Ennek elmaradása esetén azonban „ha ló nincs, jó a szamár is" elvét követve az önmegporzást alkalmazza

– mutatott rá Nagy Gábor.

Hangsúlyozta: az orchideák virágpora nem porszerű, hanem nyálkaanyag révén összetapad, így pollencsomagot (pollínium) alkot. A pollencsomag a portoküregbe ágyazódik, és egy nyelecske (stipes) segítségével a ragadós csőröcskéhez (rostellum) kapcsolódik.

Ez utóbbi tapad a virágot meglátogató rovar fejére, és kerül át így az egész pollinárium (csőröcske+nyelecske+pollencsomag) egy másik virágra.

Nagy Gábor elmagyarázta, hogy ha nem érkezik rovar, akkor a méhbangó nyelecskéje elkezd lefelé, a bibefelület felé hajlani. Ezt azért tudja megtenni, mert a többi, kizárólag rovarmegporzású bangótól eltérően a nyelecske nem tömör, hanem üregeket tartalmaz. Így nem áll mereven felfelé, hanem a már említett módon lehajlik, és ha a szél kissé megmozgatja a növényt, a pollencsomag a bibéhez tud tapadni.

Ezért is van az, hogy szélcsendes időben kissé elhúzódhat a méhbangók virágzása.

E ritka orchideánk fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint.