Az axion létét még az 1970-es években vetették fel a tudósok, ha megtalálnák, a fizika két nagy rejtélyére is magyarázatot kapnánk:
a kvarkokat nukleonokká kovácsoló erős kölcsönhatás szokatlan szimmetriájára és az univerzum tömegének 85 százalékát adó sötét anyag mibenlétére.
A részecskét a XENON1T kísérlet keresi, amely egy nagyon érzékeny detektort takar. Hogy a kozmikus sugárzás zavaró hatását kiszűrjék, a berendezést – ami tulajdonképpen két tonna, rendkívül tiszta, cseppfolyósított xenont tartalmazó tartály – az olaszországi Gran Sasso d'Italia hegy mélyére telepítették.
A xenon egy nemesgáz, extrém stabil, így ideális arra, hogy a rajta keresztülhaladó részecskéket detektálni tudják.
Ha egy részecske a xenonnal kölcsönhatásba lép, apró fényvillanások jönnek létre. A kutatók ebből meg tudják határozni a kölcsönhatás helyét és a részecske energiáját, és megállapíthatják, hogy sötét anyag volt-e.
Az eddig detektált részecskék a kutatók számára már jól ismertek voltak, a most észlelt új villanások azonban olyan „szereplőről" árulkodnak, amit nem tudtak a fizika jól ismert standard modelljével magyarázni.
A váratlan esemény a tudósok szerint három módon magyarázható:
„Ha beigazolódik, az a fizika e területének legnagyobb eredménye lenne a kozmikus gyorsulás felfedezése óta" – nyilatkozta a Live Science magazinnak Chanda Prescod-Weinstein, a New Hampshire-i Egyetem munkatársa.
Kai Martens, a Tokiói Egyetem fizikusa szerint is van ok az optimizmusra, úgy gondolja, mindössze 2 a 10 000-hez az esélye annak, hogy a detektált jelenséget a kozmikus háttérsugárzás, és nem az axion okozza.
Természetesen azt a szakemberek is hozzáteszik, hogy a felfedezést egy nagyobb, érzékenyebb kísérletnek is igazolnia kell, és a megfigyelésnek át kell mennie egy szigorú szakmai ellenőrzésen, hogy a szaklapokban is publikálható legyen.