A publikáció szerint a madárszobrocskát egy lingcsingi régészeti lelőhelyen, a kínai Honan tartományban találták 2008 és 2013 között zajló ásatások során.
A késő paleolitikumból (késő őskőkorszakból) származó, és "valószínűleg" 13 500 éves faragvány felfedezése azt jelenti, hogy Kelet-Ázsiában
az eddig véltnél több mint 8500 évvel korábbra vezethető vissza az állatszobrok és -ábrázolások kezdete
- írják a CNRS francia állami kutatóintézet-hálózat, a bordeaux-i, a santungi és a bergeni egyetem, valamint az izraeli Weizman Tudományos Intézet kutatói.
A kutatók szerint a figura - az egyetlen ismert, állatot emelvényen ábrázoló őskőkori szobor - stilisztikai és technikai sajátosságai egy, a Nyugat-Európában és Szibériában ismertektől eltérő, önálló művészeti hagyományra utalnak.
A kutatók szerint az apró madarat kőeszközökkel faragták ki négyféle szobrászati módszerrel (dörzsölés, vájás, karcolás és vésés). Szerintük ez a legrégebbi ismert háromdimenziós műalkotás Kínából, sőt egész Kelet-Ázsiából.
A leírás szerint a mindössze 1,5 centiméteres, egy énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra terméke. Egy nem azonosítható emlősállat csontjából faragták. A tanulmány szerint a madárkát olyan nagy hozzáértéssel készítették, hogy aprócska farka pont eléggé túlméretezett ahhoz, hogy a szobrocska ne bukjon előre.
Régészek tavaly 115 ezer évvel ezelőtti időkre visszanyúló vésett csontmaradványok felfedezését jelentették be ugyanezen a régészeti lelőhelyen,
azokat a modern emberi megismerés korai indikátorának, az információrögzítés és -továbbítás eszközének nevezték.
Az emberiség ismert legrégebbi háromdimenziós faragványai 40 ezer évvel ezelőtt készültek mamutagyarból a mai Németország déli részén.
(Forrás: MTI)