Többek között az ilyen és ehhez hasonló nagy volumenű, nemzetközi láthatóságú kutatási projektek finanszírozására ad lehetőséget a múlt héten bejelentett Nemzeti Virológiai Laboratórium program is, amelynek helyszíne a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatóközpontja, vezetője pedig Jakab Ferenc professzor.
A komoly vakcinafejlesztési projektek általában kollaborációkban valósulnak meg, így a kutatóhelyek közti harmonikus működés elengedhetetlen
– hangsúlyozta az országos Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője az Origónak eljuttatott közleményben. – A két intézet eddig is szoros együttműködésben dolgozott, aminek eredményeként már ígéretes hatóanyagtesztek is készültek.
Hozzátette: ezek szintén
jelentős előrelépést eredményezhetnek a COVID-19 által érintett betegek kezelésében a jövőben, valamint a SARS-CoV-2 fertőzések esetleges gyógyszeres megelőzésében.
Az osztrák CEBINA csapata arra törekszik, hogy védőoltások kutatásában és fejlesztésében nyert évtizedes tapasztalatait alkalmazza erre a globális problémára is a koronavírus oltóanyagprojektük révén.
A most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően mi hagyományosabb vakcinatechnológiát alkalmazunk, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz
– mondta el Dr. Nagy Eszter, a CEBINA vezérigazgatója és alapítója. – Alegység vakcinánk olyan vakcina antigénekre épül, amelyek várhatóan védő immunitást indukálnak a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus-járványok során."
A konzorcium olyan modern, harmadik generációs koronavírus-oltást dolgoz ki, amely alapvetően különbözik a jelenlegi fejlesztési megközelítésektől.
A rekombináns fehérjealapú vakcina első fázisú preklinikai tesztelése akár már 2021-ben elvégezhető lehet, majd ezt követően a prototípus gyártása is megkezdődhet.