Elhagyatottnak tűnő erdei fülesbagoly fiókára bukkantak a kirándulók, akik a védtelennek látszó madarat a Pécsi Állatkertbe vitték. És bár a szakemberek ismételten felhívták a figyelmüket arra, hogy miért nem szabad ezeket az állatokat „megmenteni", Albertát mégis befogadták, hiszen már nem tudták visszavinni eredeti élőhelyére.
Az erdei fülesbaglyok gyakran foglalják el költőhelyül a varjak fészkeit, de ragadozó madarak gallyfészkében is megtelepedhetnek
– tájékoztatott az intézmény a közösségi oldalán. – A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek.
Hangsúlyozták azonban, hogy ezeknek a madaraknak a repülni még nem tudó fiataljai, ösztönös rejtőzködő és túlélő biológiai programmal rendelkeznek. Hogy ez mit jelent?
Keresnek maguknak egy jó búvóhelyet, meghúzódnak, majd meghallva az eleséggel érkező szülők hangját, válaszolnak arra.
Ez a kommunikáció nem egyirányú, a szülők egyedi hangokkal hívni, irányítani is tudják a fiókákat. A szülők tehát nem pusztán eleségforrások.
A szakemberek szerint a család szociális közössége különösen a fészekelhagyást követően válik fontossá, mikor a fiatalok a szülői mintát követve, megtanulnak alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz.
Ezt, a leggondosabb emberi ellátás sem tudja még töredékesen sem pótolni, mert mi valójában csak „etetőgépek" vagyunk a fogságban nevelkedő fióka számára
– mutattak rá az állatkert dolgozói. –Pontosan ezért, ha földön üldögélő fiókával találkozunk, a legjobb amit tehetünk, ha feltesszük a legközelebbi fára; nem számít, hogy pont azon a fán van-e a fészke, a szülők így is etetni fogják.
Hozzátették: a fogságban, kézből nevelt fióka visszavadítása sajnos nem mindig sikeres, pedig csak ezt követően repatriálható az állat. Azzal, hogy összeszedjük a fókákat vagy az emlősök kölykeit , az esetek nagy részében nem megmentjük őket, hanem egy életre fogságra ítéljük. Kivételt nyilván az az eset képez, ha beteg vagy sérült állatot találunk, amikor érdemes szakember segítségét kérni.
Alberta a közösségi oldalon publikált fotók tanúsága szerint nagyon jól eszik és már próbálgatja szárnyait.
Gondozói bíznak benne, hogy sikeres lesz a visszavadítása és visszakerülhet természetes környezetébe, ahol újra teljes életet élhet.