Az MME 1979-ben indított „Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A tavalyi erdei fülesbagoly után ezúttal a körülbelül tízcentiméteres, rejtélyes cigánycsuk kapta a legtöbb voksot a szavazáson.
Tisztában vagyunk azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is
– írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a hozzánk eljuttatott sajtóanyagban. – Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna „jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni, de az egyesület részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.
2021-ben az év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja – cigánycsuk, kis őrgébics, sordély – az agrár élőhelyekhez kötődött, ezért a szakemberek szerint az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők.
A szakemberek szerint a „nyertes" által 2021-ben fokozott figyelmet tudnak fordítani a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására.
A cigánycsuk (Saxicola rubicola) hazánkban sík- és dombvidékeken fordul elő, a hegységeket és zárt erdőket elkerüli, inkább a fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket kedveli. Vonuló és állandó madár is, amely nálunk gyakori fészkelőnek számít.
Hazai fészkelőállománya a legutolsó mérések szerint 360-434 ezer párra tehető, de mérsékelt csökkenést mutat. A természetvédelmi értéke 25 ezer forint.