Egyes vadon élő vadméhfajokat, például a poszméheket számos tényező sújt: az élőhelyek elvesztése, a rovarirtó szerek használata és az éghajlati válság. A háziméhek eközben számos betegségtől szenvednek, ami a tudósok szerint egyre növekvő mértékben ad aggodalomra okot.
Az élelmiszernövények háromnegyede ugyanis a beporzóktól függ.
A frissen publikált tanulmány ezeket a félelmeket erősíti meg. A szakemberek ebben összesen 13 amerikai államban hét mezőgazdasági növényt vizsgáltak, összesen 131 területen: ezek közül ötnél bizonyítékot találtak arra, hogy a méhek hiánya egyes élelmiszerek „előállítható mennyiségét akadályozza", beleértve az almát, a fekete áfonyát és a cseresznyét.
Azok a növények, amelyeken több volt a méh, szignifikánsan több terményt termeltek
– mondta Rachael Winfree, a Rutgers Egyetem ökológusa és beporzása szakértője, a tanulmány vezető szerzője a The Guardian online portáljának. – Ez meglepett minket, mert nem számítottunk rá, hogy ilyen drasztikus mértékű csökkenést találunk.
A kutatók azt találták, hogy a háziméheknél hatékonyabb, vadméhek a beporzás meglepően nagy részéért felelősek, főként az intenzíven művelt területeken.
De nem csak az alma, cseresznye és fekete áfonya termés kerülhet bajba, hanem a mandula is. A gazdálkodók mozgókaptárakkal próbálják meg kielégíteni a növekvő növénybeporzási igényt, ám
miután a gazdálkodás egyre intenzívebbé válik, egyre nagyobb mennyiségekre lenne szükség.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a rovaroktól és más beporzóktól függő növénytermesztés mennyisége az elmúlt 50 évben nem kevesebb, mint 300 százalékkal nőtt. A beporzás hiánya bizonyos gyümölcsök és zöldségek esetében terméskiesést és ezáltal drágulást okozhat.
A mézelő méhek kolóniái komolyan legyengültek, miközben a vadméhek egyedszáma is drasztikusan csökken
– mutatott rá Winfree. – Ahogy a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válik és a méhek is kevesebben lesznek, egy bizonyos ponton a beporzás korlátozottá válik.
A jó hír, hogy a fennálló anomália egyelőre nem érinti az olyan alapvető élelmiszereket, mint a rizs, a búza vagy a kukorica. A tanulmány mindazonáltal javasolja, hogy a gazdálkodók próbálják meg optimalizálni a terméshozamhoz szükséges beporzás mértékét, valamint
vizsgálják felül a növényvédő szerek és műtrágyák használatának mennyiségét.
A most megfigyelhető tendenciák kezelésével ugyanis talán megelőzhetjük az esetlegesen fellépő, élelmiszerbiztonsági problémákat.