A véltnél nagyobb hatással van az Antarktiszra az emberi tevékenység

A felgyorsult emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve hivatalosan felfedezték.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatta ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.

"A főként a kontinens középső részein lévő nagyobb területek kivételével az ember mindenhova betette a lábát. A folyamatos emberi jelenlét az Antarktisz biológiailag legsokfélébb területeire az elmúlt 200 évben hatással volt szembetűnő és nehezebben kimutatható módon is" - írták a kutatók.

Az előbbihez sorolták az infrastruktúra építését, a vegetáció eltaposását és a fókavadászatot. Utóbbiak között a mikrobiális szennyezést, a vadvilág életének és a talajnak a megzavarását és szennyezését említették.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy gyakran egybeesnek a biodiverzitás szempontjából fontos területek az emberi tevékenység által leginkább érintett térségekkel, ahol kutatóállomások épülnek, vagy amelyeket turisták keresnek fel.

Bár az Antarktisz területének 99,6 százalékát még mindig vadonnak tartják, "ezen a területen a biológiai sokféleségnek kevés jellemzőjével találkozni".

Az ősi érintetlen területek ma már az Antarktisz kevesebb mint 23 százalékát teszik ki és területük csökken, ahogyan terjed az emberi tevékenység.

"Több lehetőség is létezik arra, hogy gyors intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy új területeket nyilvánítsanak védetté mind a vadon, mind a biodiverzitás megőrzése érdekében" - mondta Rachel Leihy, a tanulmány vezető szerzője.