A megahullámokként is ismert képződmények nemcsak a Marson vannak jelen, hanem a Földön is - igaz, bolygónkon sokkal kisebbek, mint szomszédunkon. A vörös planéta gigászi dűnéi a számítások szerint több ezer éve jöttek létre, formálódásuk arra utal, hogy a Marson erősebb szelek tombolnak, mint azt a kutatók korábban vélték.
A Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a megahullámokat a kisebb homokszemek tartják mozgásban úgy, hogy az apróbb szemcsék a szél hatására nekiütköznek a nagyobb porszemeknek.
A friss eredmények cáfolják azt a korábbi nézetet, hogy a vékony marsi légkör miatt nem fújhatnak erősebb szelek a planétán.
A kutatók a NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondájának felvételeit nézték át; összesen 1100, a marsi egyenlítő környékén található megahullám viselkedését elemezték. A képződmények korát előzőleg több százezer évesre becsülték, és biztosak voltak benne, hogy a Mars atmoszférájának elvékonyodása óta e struktúrák mozdulatlanok.
Az új eredmények bebizonyították, hogy a feltevés téves, igaz, az óriásdűnék vándorlása meglehetősen lassú folyamat - évente mindössze 10 centimétert mozdulnak arrébb.
A felfedezés nem sok jóval kecsegtet a jövő emberes Mars-misszióira nézve. Úgy tűnik, a leendő telepeseknek nagyobb marsi szélviharokkal is meg kell küzdeniük.