"A troposzféra, vagyis a Földhöz közeli réteg a 2000-es évek óta évtizedenként 0,25-0,35 Celsius-fokkal melegedett", a teljes mérési idő alatt pedig 0,6-0,8 Celsius-fokkal - foglalta össze Andrea Steiner, a Grazi Egyetem Wegener klímakutató intézetének munkatársa.
A felette lévő sztratoszférában a hőmérséklet ellenben az elmúlt 40 évben folyamatosan csökkent, mégpedig 1-3 Celsius-fokkal. A lehűlés oka az üvegházhatású gázok mértékének emelkedése, ebben az atmoszférarétegben ugyanis a gázok mennyiségének növekedése miatt megnövekszik a Föld által a világűrbe kibocsátott hősugarak mennyisége.
Fontos szerepet játszik az ózonkoncentráció változása is. A sztratoszféra alsó része az 1990-es évek végén, az ózonréteg regenerációjával egyidejűleg kevésbé hűlt le, mint korábban.
"Az atmoszféra hőmérsékleti változásai - különösen a trópusi területeken - még hangsúlyosabbak, mint a Föld felszínén" - közölte Steiner és kollégája, Florian Ladstädter.
Ennek a változásnak messze mutató következményei vannak: a légrétegek eltolódnak, emiatt megváltozik a cirkuláció. Befolyásolja a légkör és a Föld felszíne, illetve az óceánok közötti összetett kölcsönhatásokat is.
"Mindez többek között világszerte befolyásolja az időjárási eseményeket" - mondta Steiner.
A szén-dioxid-kibocsátás mértékének markáns csökkenése elengedhetetlenül szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez - tette hozzá.
Vizsgálataik során a kutatók kiértékelték és összehasonlították az 1970-es évek végétől a legkülönbözőbb magasságokban gyűjtött legváltozatosabb adatokat. Az információk többek között időjárási műholdakból, úgynevezett GPS-rádióokkultációs mérésekből és felszíni mérésekből származnak.
"Megmutatja számunkra, hogy a hosszú távú megfigyelések adatai kiemelt fontosságúak a klímakutatás számára" - hangsúlyozták csütörtökön a szakértők.
A tanulmány mérföldkő a World Climate Research Programme nemzetközi együttműködés Atmospheric Temperature Changes and their Drivers nevet viselő projektje számára.