Az aukciót szervező Julien's aukciósház közleménye szerint a holdraszállás ikonikus kellékét az eredetileg becsült ár négyszereséért vásárolták meg. Neil Armstrong volt az első ember,
aki az Apollo-11 misszió során 1969. július 21-én a Holdra lépett.
Buzz Aldrin, a misszió másik Holdra lépő űrhajósának botkormánya 256 ezer dollárért (79 millió forintért) kelt el.
Egy későbbi Apollo-küldetés űrhajósainak szerszámkészletét pedig 102 ezer dollárért (31 millió forintért) vásárolták meg.
A NASA egykori űrhajóinak eredeti felszerelései mellett a világűrben játszódó filmek kellékeire is lehetett licitálni.
A legérdekesebb tételek között szerepelt a 2001. Űrodisszea című filmklasszikusból David Bowman űrruhája, amelyet Keir Dullea amerikai színész viselt. Az űrruha és a hozzá tartozó sisak 370 ezer dollárt (113 millió forintot) ért egy licitálónak.
Az Apollo-program ötödik missziója volt az első holdraszálló vállalkozás. Az Apollo-11 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9 óra 32 perckor emelkedett a magasba a floridai Cape Canaveralen fekvő Kennedy űrközpontból. A startot egyenesben közvetítette a televízió.
A hatalmas Saturn V. hordozórakétára szerelt parancsnoki modulban (amihez az űrkabin illetve a kiszolgáló egység és a holdkomp tartozott) három asztronauta, Neil Armstrong parancsnok, valamint Edwin (Buzz) Aldrin továbbá Michael Collins foglalt helyet.
A sikeres startot három napig tartó eseménytelen utazás követte a Holdig.
Amikor a parancsnoki egység Hold körüli pályára állt, elkezdték a leszállás előkészületeit.
Ennek során üzembe helyezték és ellenőrizték a holdkomp, a leszállóegység fedélzeti rendszereit.
A tizedik Hold körüli keringés után foglalta el helyét a leszállóegységben a szakafanderbe öltözött két asztronauta, Armstrong, és Aldrin.
Az űrhajósok a Hold látható oldalán, a Mare Tranquillitatis (Nyugalom tengere) nevű bazalttal kitöltött síkságon landoltak, a Ritter és Sabine kráterek közelében.
Csak a leszállás utolsó fázisában derült ki, hogy a holdkomp az eredeti leszállóhelytől kissé „odébb csúszott", egy méretes sziklákkal pettyezett terület fölé. Ezt észlelve, Armstrong kikapcsolta az automatikát,
és végül kézi vezérléssel, egy meglehetősen kényes manőver után sikeresen landolt.
Az eredetileg programba vett nyolc órás pihenőidőt kihagyva, 1969. július 21-én UTC szerint 2 óra 51 perckor lépett elsőként az emberiség történelmében Neil Armstrong a Hold felszínére.
Amikor a holdkomp talpkorongjáról lelépve lábával megérintette az égitest felszínét, mondta el történelmi szállóigévé lett szavait:
Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."
Az Apollo-11 parancsnoki kabinja 1969 július 24-én UTC szerint 16 óra 50 perckor landolt a Csendes-óceánon,
a Jonston-atolltól 380 kilométerre délre. A történelem első holdutazása a starttól számítva nyolc napot és három órát vett igénybe.
(Forrás: MTI/dpa)