A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint mind a nedves, mind a száraz orr is úgymond normálisnak nevezhető a kutyák esetében. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, négylábú barátunk orra általában meleg és száraz lesz, amikor alszik.
Ébredés után azonban azonnal megnyalják azt, amely ezután hideg és nedves lesz.
Korábban egyes tanulmányok arra következtettek, hogy a kutyák hideg orra a testhőmérséklet szabályozásában segíti őket, ám ez a testrészük azonban túl kicsi a testméretéhez képest, így később bizonyítást nyert, hogy így nem tud semmiféle kézzelfogható előnyt kínálni a hőszabályozás szempontjából.
Egy másik hipotézis szerint a hűvösebb orr segíti a ragadozókat a zsákmány felderítésében.
Bálint Anna és az egyetem munkatársai úgy döntöttek, hogy ezt az utóbbi feltételezést vizsgálják meg. Ennek érdekében elsőként megmérték a különféle kutyafajták, valamint a lovak és jávorszarvasok testhőmérsékletét. De a teszt ezzel nem ért véget.
Az egyik kísérlet során a kutatók három kisállatot arra képeztek ki, hogy szobahőmérsékletű tárgy helyett egy melegebb tárgyat válasszanak, amelynek hőmérséklete körülbelül megegyezett egy potenciális zsákmány testhőmérsékletével.
A kutya orra valóban képes volt érzékelni a viszonylag távoli zsákmányból áradó hőt, még akkor is, ha a hősugárzás gyengének bizonyult.
A gyenge hősugárzás érzékelésének képessége értékes érzékszervi információkat közvetít egy olyan állat számára, amely főleg endoterm állatokkal táplálkozik, tehát olyan élőlényekkel, amelyek túlnyomóan belső, anyagcsere folyamatokból szerzik a szükséges hőt
– mondta Bálint Anna a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A testhőmérsékletüket a külső hőmérséklettől függetlenül állandó értéken tudják tartani, amely képessé ismert például néhány rovarban (fekete tűzbogár, Melanophila acuminata), hüllőkben (egyes kígyófajoknál, mint a göndörkésarcú viperák vagy az óriáskígyófélék) és egy emlősfajban, a közönséges vámpír denevérben.
A viselkedési próbát követően a kutatók idegkísérletet is végeztek annak megállapítására, hogy mi történik az agy belsejében, amikor a hideg orr épp a hőérzékeléssel van elfoglalva.
Ennek érdekében 13 kutyát vizsgáltak meg egy funkcionális MRI szkenner segítségével, majd elemezték az agyhullámokat és ritmusokat, miközben
a négylábúakat belerakták egy dobozba, amibe meleg vizet tettek, majd elzárták őket egy szigetelő ajtóval.
Amikor ez az ajtó nyitva volt, az agy nagyobb választ adott a szomatoszenzoros asszociációs kéregben, abban az agyi régióban, amely különféle érzékszervi ingereket dolgoz fel.
A tudósok végül arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák és más hideg orrú állatok egyfajta hőérzékelést alkalmaznak a vadászati rutinjaik során.