A Vénusz 4,6 milliárd éves története folyamán olyan sok üvegházhatású gáz halmozódott fel a légkörben, hogy a bolygó felszíne még a Naphoz legközelebb keringő Merkúrénál is forróbb. A Vénusz hőmérséklete meghaladja a 460 Celsius-fokot a vulkanikus tevékenység és a vastag, nehéz, szén-dioxidban dús atmoszféra miatt.
A mérgező atmoszféra felett azonban található egy olyan légréteg, amelynek összetétele hasonló a Földéhez, tele oxigénnel, nitrogénnel és szén-dioxiddal (de ez utóbbi már nem mérgező arányban), így légzésre alkalmas.
Ezért állítja egy kutató, hogy az emberiség „lebegő élőhelyet" találhatna a Vénusz felszíne felett. Ez több okból sem olyan képtelenség, mint első hangzásra tűnik. Először is a Vénuszt úgy írták le, mint ami egyszer a Föld ikertestvére lehet, másodszor sokkal közelebb kering a Földhöz, mint a Mars.
A pályája legközelebbi pontján a Mars kb. 55 millió kilométerre, a Vénusz viszont „csak" 38 millió kilométerre van a Földtől.
A Vénusz: egy bolygó halála című dokumentumfilmben Geoffrey Landis, a NASA Glenn Kutató Központjának mérnöke és kutatója a következőket mondta.
„Tudunk lebegtetni lakhelyeket a Vénusz légkörében, és ezek a lakhelyek meglehetősen nagyok is lehetnek, akár több kilométeres nagyságrendűek is."
„A lebegtetéshez még hidrogénre vagy héliumra sincs szükség, mivel a Vénusz felső légköre lebegtetné a szerkezeteket. A levegő, amely fenntartana bennünket egyben életben is tartana, mivel légzésre alkalmas."
Mások azonban bizarrnak találják az ötletet.
Jonathan Sauder, a JPL (a NASA sugármeghajtás laboratóriuma) mérnöke elmondta, hogy alapvetően tetszik a vénuszi felhővárosok ötlete, de úgy véli, hogy az emberek nem rajonganának a gondolatért, hogy szilárd talaj nélkül kellene lebegni egy tüzes kemence felett.
De van még egy óriási gond. A Vénusz nagyon magas hőmérséklete miatt semmiféle folyadék, így víz sincs a bolygón. Egyelőre nem világos, hogyan lehetne megoldani a felhővárosok vízellátását.