A Chilei Egyetem szakemberei szerint a plioszauruszok nagyjából 160 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllők voltak.
Harapásuk erősebb volt, mint a Tyrannosaurus rexé.
A most felfedezett ősmaradványok a csoporttól származó második legrégebbi leletek, amelyeket a déli féltekén találtak.
A chilei Atacama területének nagy részét egykor a Csendes-óceán borította, ám mostanra kavics- és homoksivataggá vált, amelynek egyes részein évekig nem esik az eső. A térséget egykor a plioszauruszok uralták.
Az "ökológiailag a kardszárnyú delfinekhez hasonló" teremtményeknek nagyméretű koponyájuk, megnyúlt pofájuk, rövid nyakuk és veszedelmes fogaik, áramvonalas testük és uszonyszerű végtagjaik voltak.
A kutatók állkapocs-, fog- és végtagtöredékeket találtak a Loa folyó medencéjének két pontján, a Calama nevű bányaváros közelében. A 2017 óta vizsgált egyik teljes fosszília valószínűleg 6-7 méter hosszú. A koponya nagyjából egyméteres, a fogak 8-10 centiméter hosszúak.
A kutatók a Journal of South American Earth Sciences című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
(MTI/Reuters)