Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak

A triász korban élt csúcsragadozók illusztrációja

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe

A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kontinensek helyzete a késői triász időszakban, hozzávetőleg 220 millió éve Forrás: Geology Page

A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint

a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai

a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott masszív vulkánkitörések voltak. Az akkor kiáramló bazalt alkotja a mai Észak-Amerika nyugati partvidékének jelentős részét.

A kitörések a karni korszakban tetőztek - mondta Jacopo Dal Corso, aki korábban tanulmányozta a kitörések geokémiai jellegét és megállapította, hogy azok jelentős hatással voltak a bolygó légkörére.

A triász korban élt csúcsragadozók illusztrációja Forrás: Mark Witton

"Hatalmas kitörések voltak, amelyek során óriási mennyiségű üvegházhatású gáz, például szén-dioxid került a levegőbe és hirtelen globális felmelegedések következtek be" - tette hozzá a szakember.

A kihalási esemény elősegítette a dinoszauruszok felvirágzását

A melegedést megnövekedett esőzések kísérték, amit Mike Simms és Alastair Ruffell geológusok egy nagyjából egymillió évig tartó nyirkos epizódként írtak le az 1980-as években.

A késői triászban élt Macrocollum itaquii rakonstrukciója. A kihalási esemény után indult el a dinoszauruszok felvirágzása Forrás: Live Science

A klímaváltozás a biológiai sokféleség jelentős hanyatlását eredményezte az óceánban és a szárazföldön egyaránt, ám rögtön a kihalási esemény után új csoportok váltak uralkodóvá, egy sokkal modernebb ökoszisztémát alkotva.

Az éghajlat megváltozása kedvezően hatott a növényzet fejlődésére és elkezdtek teret hódítani a modern tűlevelű erdők.

Triász időszaki tengeri ragadozó hüllő Forrás: Alchetron

"Ma már tudjuk, hogy a dinoszauruszok mintegy 20 millió évvel a szóban forgó esemény előtt jelentek meg, de csak kis létszámban fordultak elő és jelentéktelenek maradtak egészen a karni pluviális eseményig. A nedves időszak után hirtelen beköszöntő száraz környezet adta meg a lökést a dinoszauruszoknak" - magyarázta Mike Benton professzor.

Ez a földtörténet hatodik, azonosított nagy kihalási eseménye

Ez az időszak azonban nem csak a dinoszauruszok számára volt kedvező, nagyon sok ma élő növény- és állatcsoport jelent meg, köztük az első teknősök, krokodilok, gyíkok és emlősök néhány képviselője.

A karni pluviális esemény az óceán élővilágára is hatással volt.

A triász időszaki halgyík, a Mixosaurus a tengeri környezethez tökéletesen alkalmazkodott őshüllő volt. A karni kihalási esemény megváltoztatta az óceánok élővilágát is Forrás: Zdenek Burian

Akkor jelentek meg a maihoz hasonló korallzátonyok és számos plankton,

ami az óceánvíz összetételének alapvető változását sugallja. A paleontológusok mostanáig öt fő kihalási eseményt azonosítottak az elmúlt 500 millió évre visszamenőleg. Ezek mindegyike óriási hatással volt a bolygóra és az élővilág fejlődésére.

A késői triásztól a kréta végéig a repülő hüllők számos csoportja fejlődött ki Forrás: The Daily Beast

"Nekünk sikerült azonosítanunk egy újabb nagy tömegkihalást, amelynek egyértelműen meghatározó szerepe volt a szárazföldi és az óceáni élet újraindításában, megteremtve az alapjait a mai ökoszisztémáknak" - jegyezte meg Jacopo Dal Corso.

(Forrás: MTI)