Róma utolsó császára, akinek bukásával véget ér a civilizáció leghosszabb korszaka

Romulus Augustus gyerekként, vagy kiskamaszként lett a Nyugatrómai Birodalom utolsó császára (Részlet a 2007-ben forgatott "Az utolsó légió" című játékfilmből)

Kr.u. 476. szeptember 4-én a néhai hun nagyfejedelem, Attila törzsszállásán nevelkedett rúgi törzsbéli germán hadvezér, Odoaker megszállta a Nyugat-Római Birodalom fővárosát Ravennát, és lemondásra kényszerítette az antik kor utolsó római császárát, Romulus Augustust. A lemondatásakor alig tizennégy éves császár félreállításával nem csak az antik Róma tizenkét évszázados története, hanem az emberi civilizáció egyik leghosszabb ideig fennállt korszaka, az ókor is véget ért.

Szárnyát szegi a világot uraló római sas

Flavius Romulus egy germán származású nyugat-római politikus-hadvezér, Flavius Orestes gyermekeként látta meg a napvilágot a birodalom fővárosában, Ravennában. Születésének pontos dátuma nem ismert, egyes krónikák szerint 461-ben született, más történetírók 463-ra teszik születése évét.

Flavius Orestes bronzszobra Szkopjében Forrás: Dreamstime Stock Photos

Amikor Flavius Romulus megszületett, már nem Róma volt a császári udvar székhelye, amit még 402-ben Honorius császár telepített át Ravennába, végleg megszüntetve ezzel az örök város már csak alig pislákoló régi dicsőségét.

A Kr.u. 5. század második felében a Római Birodalom teljesen más képet mutatott, mint a klasszikus császárság fénykorában, a Kr.u. első illetve második században.

Ravennai késő antik mozaikrészlet az Új Szent Apollináriusz-bazilikában Forrás: Wikimedia Commons/Ruge

A birodalmat a 3. századtól kezdve súlyos belső feszültségek gyötörték

a népvándorlás ekkor tetőző első nagy hulláma és az államvezetés akut válsága miatt, ami kikezdte Augustus életművét, a principátus rendszerét.

Augustus, a principátus megteremtőjének márványszobra az első századból. Forrás: Wikimedia Commons/Till Niermann/Till Niermann

A késői köztársasági kor, a Kr.e. első század polgárháborúit lezáró nagy augustusi államreform úgy teremtette meg a birodalom új és erősen centralizált irányítási rendszerét, hogy érintetlenül hagyta a köztársaság intézményeit, és formálisan fenntartotta a szenátus hatalmát.

A Forum Romanum vagy, ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A Kr.u. 5. század elejére Róma elvesztette az évszázadokon át fennálló központi szerepét Forrás: Wikimedia Commons

Augustus alkotása, a principátus csaknem két évszázadon át kitartott, de a 3. század végén már nem bizonyult megfelelő keretnek a birodalmat fenyegető széthullás megakadályozására.

Diocletianus császár ezt felismerve vezette be a tetrarchia rendszerét, négy nagyobb részre tagolva a birodalmat,

amit két társcsászár (augustus) valamint a nekik alárendelt két alcsászár (caesar) irányított a szenátus teljes kiiktatásával, kizárólag csak a felduzzasztott hivatalnoki karra, valamint a társuralkodóknak alárendelt hadseregekre támaszkodva.

A Római Birodalom történetének legnagyobb keresztényüldözése, és a principátus rendszerének lebontása Diocletianus uralmához köthető Forrás: Wikimedia Commons

Ez a fajta államvezetési filozófia a tetrarchia rövid fennállását követően

a Constantinusok korában is fennmaradt.

A régi Róma klasszikus vallási-kulturális alapjai a 4. században a kereszténység államvallássá tételével, majd I. Theodosius császár 391-ben kiadott, a hagyományos római vallást és a pogány kultuszokat betiltó ediktumával semmisültek meg végleg.

I. Theodosius 395-ben két egymástól független egységre, a Nyugat- és Keletrómai Birodalomra osztotta fel az impériumot, amelyek élére fiait, Honoriust és Arcadiust állította Forrás: Wikimedia Commons

Az 5. század derekára a még pislákoló római világ gyakorlatilag az itáliai félszigetre és közvetlen földrajzi szomszédságára szorult vissza.

Gyerekcsászárként ültették trónra az utolsó római imperátort

Flavius Romulus apja Iulius Nepos nyugatrómai császár uralkodása idején futott be fényes karriert a ravennai udvarban. Orestest, a rendkívül ambiciózus és tehetséges hadvezért Nepos császár 475 elején nevezte ki a nyugatrómai hadsereg főparancsnokának, akit új tisztségében a magister militum címmel ruházott fel.

Iulius Nepos nyugatrómai császár arany solidusának elő és hátlapja, a császár portréjával Forrás: Wikimedia Commons/Classical Numismatic Group, Inc.

Orestes e méltóságának köszönhetően a ravennai udvar második legnagyobb hatalmú emberévé vált, közvetlenül a császár után.

Nagy becsvágyától indíttatva 475. augusztus 28-án katonai puccsal magához ragadta a hatalmat,

de palotaforradalma nem volt teljesen sikeres, mert Nepos császárnak sikerült Dalmáciába távoznia, amit egészen a 480-ban bekövetkezett halálig szilárdan meg is tartott magának.

Romulus Augustus gyerekként, vagy kiskamaszként lett a Nyugatrómai Birodalom utolsó császára (Részlet a 2007-ben forgatott "Az utolsó légió" című játékfilmből) Forrás: Pinterest/Gale L.

Orestes minden iparkodása ellenére sem tudta megkaparintani a nyugatrómai trónt, amihez meg kellett volna szereznie Konstantinápoly hozzájárulását. Ezért e tervét feladva 475.október 31-én a saját gyermekkorú fiát tette meg császárnak, annak ellenére,

hogy a Kelet-Római Birodalom ezt a kinevezést sem ismerte el érvényesnek.

Orestes szimbolikus nevet választott a császári trónra ültetett fiának, akit az örök város egyik alapítója, Romulus mellett az aranykort szimbolizáló első császár, Augustus nevével is fölruházott.

Romulus és Remus ( az egyik mitikus történet szerint Róma városának alapítói, Rhea Silvia hercegnő és Mars, a háború istenének ikerfiai Forrás: Wikimedia Commons/Benutzer:Wolpertinger

Trónra lépése idején Romulus Augustus vagy 12 éves gyermek, vagy legfeljebb három évvel idősebb kiskamasz lehetett, akit rövid uralkodása alatt az apja és tanácsosai irányítottak.

Az összes fontos döntést, amit a császár nevében adtak ki, ténylegesen az apja hozta meg.

Nem sokkal Romulus Augustus trónra ültetése után a Nyugatrómai Birodalommal szövetséges – de a birodalmat sokkal inkább a túszukként kezelő – germán törzsek közül a herulok, a szkírek és a troccilingek zsoldosai földigényt nyújtottak be a ravennai udvarhoz.

Romulus Augustus, a gyermekcsászár Az utolsó légió című játékfilmben Forrás: Pinterest/Gale L.

Orestes a császár nevében azonban visszautasította a földadomány iránti kérelmüket, ami miatt lázadás tört ki.

Az elégedetlenkedők élére Odoaker,

egy Pannóniában született és valószínűsíthetően herul származású törzsfő állt, aki a Nyugatrómai Birodalom egyetlen számottevő és állandóan fegyverben tartott serege, a germán segédcsapatok parancsnoka volt.

Romulus Augustus bukásával nemcsak a római történelem, hanem az ókor is véget ért

A lázadók Orestest 476. augusztus 28-án a mai észak-olaszországi Piacenza közelében elfogták, és meggyilkolták. Ezután Odoaker parancsnoksága alatt Ravenna alá vonultak, megostromolták a várost, és szeptember 4-én betörtek császári palotába.

A germán hadvezér megkímélte a fiatal császár életét,

de azon nyomban megfosztotta a tróntól, rákényszerítve az ifjút, hogy hivatalos formában „önként" mondjon le a császári hatalomról.

Flavius Odoaker, a nyugatrómai segédcsapatok parancsnoka tette le a trónról az utolsó császárt Forrás: Wikimedia Commons

A germán vezér Flavius Romulus Augustust Dél-Itáliába száműzte, ahol egy kolostorban – feltehetően Castellum Lucanum-ban – élte le élete hátralévő éveit, egészen az 507-ben, vagy 511-ben bekövetkezett haláláig.

Romulus Augustus lemondása után az „utolsó légió", az Ibériában állomásozó nyugatrómai hadtest helyőrségei is kapituláltak

a nyugati gótok előtt, és ezzel megszűnt Róma annyi évszázadon át dicsőséget dicsőségre halmozó hadserege.

Romulus Augustus egykorú érme alapján elkészített rézmetszésű portréja Forrás: History Extra

Odoaker a császári felségjelvényeket egy küldöttséggel Konstantinápolyba küldte Zénó kelet-római császárnak, akinek azt üzente, hogy Romulus Augustus bukása után nincs szükség újabb imperátorra, mert a birodalomnak elegendő egyetlen császár is.

Odoaker szerényen csak annyit kért Zénótól, hogy tegye meg patríciusnak, és nevezze ki Itália kormányzójának.

Zénó császár eleget is tett Odoaker kérésének, és kinevezte az itáliai provinciák helytartójának.

Zénó keletrómai császár arany solidusa előlapján a császár portréjával Forrás: Wikimedia Commons/ Classical Numismatic Group, Inc

Ezzel érdekes közjogi helyzet alakult ki, hiszen a Konstantinápoly által korábban elismert Iulius Nepos formálisan még mindig a Nyugatrómai Birodalom császárának számított, noha a tényleges hatalma csak Dalmáciára terjedt ki.

Amikor Nepos 480-ban meghalt, Zénó császár hivatalosan is elismerte Odoakert Itália teljes függetlenséggel rendelkező vezetőjének,

aki ekkor vette fel az Itália királya (Rex Italiae) címet,

és még 14 évig mint a keletrómai császárok helytartója uralkodott a nyugati birodalom romjain.

S.P.Q.R. vagyis "a Szenátus, és a római nép", a köztársaságkori Róma címere, ami a császárkorban, is megmaradt hivatalos állami jelvénynek, egészen Nagy Konstantin koráig Forrás:YouTube

Romulus Augustus trónról történt letaszításával megszűnt a Nyugatrómai Birodalom,

ezért is tekinti a történettudomány 476. szeptember 4-ét az ókori antik világ megszűnési dátumának.

A római civilizáció szellemisége azonban nem múlt el nyomtalanul, mert az, mint az európai kultúrkör egyik tartóoszlopa, egészen napjainkig érezteti a hatását.

A híres svájci írót, Friedrich Dürenmattot is megihlette a gyerekcsászár története Forrás: Wikimedia Commons/Elke Wetzig

Az utolsó római császár sorsa a szépirodalmat és a filmipart is foglalkoztatta,

így többek között a híres svájci író Friedrich Dürenmatt „A Nagy Romulus" című drámája, valamint Valerio Massimo Manfredi „Az utolsó légió" című, utóbb megfilmesített regénye is a gyerekcsászár Romulus Augustusról, és az ókori világ végéről szól.