Varázslócsatáról és démoni körökről mesélnek ezek az ősi szövegek

A varázslócsatát leíró szövegek az egyiptomi Nagy Szent Macarius kolostorból származnak. Ezen a képen látható a kolostor Szent Macarius szentélye

Hallotta már annak a varázslócsatának a történetét, amely állítólag egy korai templom felépítésekor zajlott? Vagy a férfiról, aki megszegte Heródes király parancsait és megkímélte Jézus életét? A tudósok most először fordították le ezeket, és más „apokrif" szövegeket, amikről eddig senki sem mesélt.

Szentté avatták a pontosnak vélt szövegeket

Köztudottan több mint 300 keresztény apokrif szöveg létezik Tony Burke, a kanadai York Egyetem korai kereszténység professzora szerint, aki nemrég publikálta az Újszövetségi Apokrif Iratok című könyvét.

Tony Burke, a kanadai York Egyetem korai kereszténység professzorának könyve Forrás: Amazon

Az apokrif szövegek jóval a kánon látszólagos lezárása után szerves részét képezték a keresztények lelki életének, és azt bizonyítják, hogy az ilyen irodalom elkerülésére, sőt elpusztítására irányuló törekvések nem mindig jártak eredménnyel

– írta Burke, akit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Az ókeresztények gyakran vitatkoztak arról, hogy mely szövegek mondták el az igazságot Jézusról, és melyek nem.

Ahogy arra az író rámutat, a negyedik század végére az egyház „szentté avatta" a pontosnak vélt szövegeket, és rögzítette azokat a Bibliában is.

Megpróbáltak elpusztítani egy ősi templomot

Az egyik újonnan lefordított szöveg egy olyan harcról mesél az „ördögi varázslók" ellen, akik megpróbáltak elpusztítani egy ősi templomot, amelyet Szűz Mária tiszteletére építettek a görögországi Philippi városában.

Az egyik újonnan lefordított szöveg egy varázslócsatáról mesél, amely a görögországi Philippi ősi városában zajlott. Itt látható, Philippi romjai Forrás: Shutterstock

A szöveg kopt, egyiptomi nyelven íródott, amely a görög ábécét használja, és eredetileg körülbelül 1500 évvel ezelőtt vethették papírra

– mutatott rá Paul Dilley, az Iowai Egyetem vallástudományi professzora, aki a szöveget lefordította. – A történetet két részben mesélik el, amelyek mind az egyiptomi Nagy Szent Macarius kolostorból származnak.

Abban az időben a Földközi-tenger környékén élő lakosság jelentős része áttért a keresztény hitre, bár egyesek még mindig a „többistenhitet" követték. Dilley szerint akkoriban hajlamosak voltak az emberek a politeizmust, tehát a több Istenben való hitet a „varázslókkal" azonosítani, akik „néha nyíltan, néha titokban, de veszélyt jelentettek a keresztény közösség számára".

A szövegben Szűz Mária álmában eljut Basil püspökhöz (aki Krisztus után 329-379 között élt), és elmondja neki, hol találhat róla egy képet, amelyet „nem emberi kéz készített".

A könyv szerint arra is utasítja, hogy helyezze el a képet templomának szentélyében két oszlop tetején, amit „senki sem tud levenni, csak a szeretett fia (Jézus) parancsára". Ebben a történetben Basil varázslók egy csoportjával találkozik és összetűzésbe keverednek.

A varázslócsatát leíró szövegek az egyiptomi Nagy Szent Macarius kolostorból származnak. Ezen a képen látható a kolostor Szent Macarius szentélye Forrás: Alamy Stock Photo/Credit: Danita Delimont / Alamy Stock Photo/Danita Delimont / Alamy Stock Photo

Később azonban víz tört fel az oszlopok mellett és egy olyan patakot hozott létre, amely elnyelte a varázslókat, de csodálatos módon meggyógyította az embereket.

Ma a szöveg két fennmaradt példánya a Vatikáni Apostoli Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban található.

A férfi, aki segített Jézus családjának menekülni

Egy másik, újonnan lefordított szöveg egy Dimas nevű (más néven Dymas / Dismas) haramiáról mesél, akit keresztre feszíthettek Jézus mellett. A dokumentum azt állítja, hogy Dimas egykor határőrként dolgozott és azért feszítették keresztre, mert segített az akkor még csecsemő Jézusnak és családjának Egyiptomba menekülni.

Ez az apokrif szöveg latin nyelven íródott, és a 12. vagy a 13. századra nyúlik vissza –

mondta Mark Bilby, a fullertoni Kaliforniai Állami Egyetem vallástudományi előadója, aki a szöveget lefordította. – A középkorban számos olyan történet létezett, amelyek a Jézus mellett keresztre feszített bűnözők történetét mesélték el.

Ebbinghaus Vilmos: Krisztus születése. A Klasszikus Aranybiblia illusztrációja (1897). Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/KonyvekKonyve-a-konyvek-konyve-2/az-ujszovetseg-EF0/jezus-gyermek-es-ifjukora-EF1/jezus-szuletese-F12/

Bilby hozzátette, hogy szerinte a történet teljesen fiktív és olyan, mint egy legenda, amely legalább tíz különálló, korábbi mítoszra épült. A könyvben meg is jegyezte, hogy ennek az elbeszélésnek, és más ehhez hasonló mendemondáknak az volt a célja, hogy „hallgatólagosan felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy hagyják el a családjukat és csatlakozzanak a keresztes háborúkhoz, és váljanak Jézus barátjává a Szentföldön".

A szöveg szerint a történet akkor játszódott, amikor Heródes megpróbálta megtalálni és megölni Jézust, az őrök pedig parancsot kaptak minden olyan csecsemő fiú megölésére, akivel találkoztak.

Dimas volt az az ember, aki átengedte Jézust és családját az egyiptomi határon és még ételt is adott nekik. Emiatt a családja elűzte a férfit otthonából, aki ezért útonállóvá vált. Csak körülbelül harminc évvel később fogták el, és a felnőtt Jézus mellett keresztre feszítették.

A szöveg egyetlen fennmaradt példánya a belgiumi Namurban található Grand Séminaire könyvtárában lelhető fel.

A hét démon elfogása és szabadon bocsátása

Egy harmadik, újonnan lefordított apokrif szöveg szintén görög nyelven íródott és hét, csapdába ejtett démonról szól, akik „angyalnak álcázták magukat" Azotus városában a 11-12. században.

Az egyik újonnan lefordított szöveg azt meséli Szent Péterről, hogy egy kör segítségével csapdába ejtett hét démont az itt látható, Azotus településen Forrás: Shutterstock

Az elbeszélés rezonál a bűnről szóló negyedik és ötödik századi spekulációk kontextusára

– írta Cambry Pardee, a londoni Pepperdine Egyetem vallásprofesszora a könyvben. – A szöveg írója inkább szépirodalmi művet írt, egy nagy keresztény hős kalandjairól.

Hozzáteszi: bár az események kitaláltak, „nagyon valószínű, hogy számos keresztény, aki találkozott a legenda írásbeli vagy beszélt formájával, az elhitte, hogy ez egy igaz történet Szent Péter életéről", aki kört rajzol a „gyanús" angyalok köré.

A szövegben a démonok közül hatan elismerték Péternek, hogy a megtévesztés, a szexuális erkölcstelenség, a hamisság, a házasságtörés, a kapzsiság és a rágalom hírnökei.

A hetedik azonban vitába bonyolódott a férfival és arról panaszkodott neki, hogy az embereknek „abba kell hagyniuk a démonok hibáztatását a hibáikért". Péter végül elengedte a démonokat.

A szöveg egyetlen fennmaradt példánya a római Biblioteca Angelica könyvtárban található.