A gravetti kultúra a felső paleolitikum egyik legfontosabb régészeti korszaka Európában; képviselői nyomot hagytak Európa egymástól távol eső vidékein. A gravetti lelőhelyek keltezése mintegy 31-25 ezer évvel ezelőttre esik.
Nyugat-Európában találhatjuk a legtöbb paleolitikumi barlangfestményt a világon, beleérte a híres Altamira és Lascaux barlangokat
– mondta Diego Garate, a spanyol Instituto Internacional de Investigaciones Prehistóricas de Cantabria kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Különösen Észak-Spanyolországban és Délnyugat-Franciaországban koncentrálódik, de még soha nem találkoztunk vele Baszkföldön.
A tudósok egy évtizeddel ezelőtt ezért egy felfedező projektet indítottak.
Végül több mint húsz új barlangművészeti mintát találtak:
egy bölényrajz vezette őket nyomra az Aitzbitarte-barlangkomplexumban.
Elképesztő barlangfestményeket találtunk, amelyek némelyike igen veszélyes helyeken, például egy 15 méteres, függőleges lejtős szakasz alján helyezkedett el
– mutatott rá Garate. – A korabeli emberek ügyesen közlekedtek a földalatti területeken, ezért igazi kihívást jelentett a műalkotások dokumentálása és tanulmányozása.
A szakemberek a 20. század vége óta kutatják a baszkföldi Aitzbitarte-barlangokat. Eddig több ezer kőszerszámot és csontot gyűjtöttek össze, ami arra utal, hogy a barlangok tízezer év alatt folyamatosan védelmet adtak a kultúra vadászainak és gyűjtögetőnek.
Más kultúrákkal összehasonlítva az Aitzbitarte-barlangművészet feltűnően hasonlít a gravetti kultúra stílusához, akik híresek az agyagból és mészkőből formált kis női Vénusz szobrocskákról, amelyeket széles körben megtalálták már Európától Szibériáig.
Összehasonlítottuk ezeket a baszkföldi alkotásokat más, Európában talált művészeti elemekkel és arra a következtetésre jutottunk, hogy eloszlásuk egybeesik a régióban a leggyakoribb eszközök körülbelül 27 000 évvel ezelőtti elterjedésével
– magyarázta Diego Garate. – Különösen jól ismert gravetti időszaki barlangfestészeti technika a kéz-negatív, amikor a sziklafalnak támasztott kezet használták sablonként, ráadásul az alkotók a végtagpárokat következetesen „kettős Y" alakként ábrázolták.
Hozzátette: ezek a sajátosságok különböztetik meg őket Észak-Spanyolország más barlangművészetétől. Garate szerint „ezek a művészi alkotások segíthetnek megérteni, hogy kik is vagyunk", ezért a jövőben a térség többi barlangjának a felfedezését is tervezi.
A kutatók eredményeiket a PLOS ONE szaklapban publikálták.