A Riken kutatóintézet és a Kobe Egyetem legújabb tanulmánya szerint az eredmények arra utalnak, hogy a
párásítók segíthetnek mérsékelni a fertőzések kockázatát azokban az időszakokban, amikor nem lehetséges a szellőztetés.
A japán szakértők a Fugaku szuperszámítógépet használták, hogy modellezzék a fertőzött emberektől származó vírusszerű részecskék kibocsátását és áramlását különböző tulajdonságú beltéri környezetekben.
A 30 százalékosnál alacsonyabb páratartalmú levegőben több mint kétszer annyi az aeroszolos részecske, mint a legalább 60 százalékos páratartalmú levegőben
- mutatta ki a szimuláció.
A kutatásból az is kiderült, hogy az arcvédő pajzs nem jelent olyan hatékony védelmet az aeroszolok terjedése ellen, mint a száj- és orrmaszkok. Az eredmények továbbá arra is rámutattak, hogy étkezéskor nagyobb kockázatot jelentenek az ember mellett ülő személyek, mint a szemben ülők.
A Cubokura Makoto által vezetett kutatócsoport korábban a vonatokat, munkahelyeket és osztálytermeket jellemző fertőzési kockázatot vizsgálták a Fugaku segítségével.