Amikor egy állat egyik oldala hímnek, másik oldala nősténynek látszik, bilaterális günandromorfiáról beszélünk. A jelenség már korábban is ismert volt az állatvilágban. Leginkább a rovarok, lepkék esetében tanulmányozott, de ismert a rákoknál, és ritkán előfordul madaraknál.
A kutatók által felfedezett günandromorf madár egy rózsásmellű kardinális (Pheucticus ludovicianus). Nem csak a szárnyain, de farkán is kiütközik mindkét nem tulajdonsága;
míg a jobb oldalon a hímekre jellemző rózsaszín szárnybélés, valamint feketés szárny- és faroktollak láthatóak, addig a madár bal felén a tojók narancssárga szárnybélése, és barnás tollazata figyelhető meg.
Nem csak a madár külseje, de agya és szaporító szervrendszere is élesen elkülönül hím és tojó részekre.
Ugyanez igaz a nemi kromoszómákra is: ha az állat bal felét vizsgáljuk, genetikailag tisztán nősténynek tűnhet az állat, ha csak a jobb felét nézzük, akkor azt hihetnénk, hímmel van dolgunk.
A kardinálist megtaláló pennsylvaniai Powdermill Avian Research Center nagyjából 13 000 madarat gyűrűz meg évente a Powdermill park területén. 1962-es működésük óta mindössze tíz esetben fedeztek fel günandromorf példányokat, a legutóbbit – szintén egy rózsamellű kardinálist - 2005-ben gyűrűzték meg.
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy a furcsa madár képes-e ilyen állapotban szaporodni. Mivel madarak többségében csak a bal oldali petefészek és petevezető fejlődik ki, elméletben rakhat tojásokat, amennyiben fiatalon párosodik egy hímmel. A pártalálás azonban nehézségekbe ütközhet, hiszen a rózsásmellű kardinálisok énekesmadarak, és egyáltalán nem tudni, hogy a günandromorf egyed éneke nem zavarja-e össze fajtársait.