A modern idegtudomány számos elmélete fűződik Buzsáki György nevéhez, aki a New York-i Egyetem idegtudományi professzora, és a világ leggyakrabban idézett idegtudósainak egy százalkába tartozik. Az ideghálózatok szerveződését és működését kutató tudós 1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
Minden ideköt, mindent, amit tudok, itt szedtem össze. Fantasztikus időszak is volt ez, Grastyán Endre professzor vezetése alatt egy jó kis munkacsoport alakult ki
– nyilatkozta a professzor korábban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) televíziójának adott interjújában korábban, amit most az egyetem a szerdán kiadott közleményében idézett.
Buzsáki számos tudományos társaság és folyóirat tagja, mint a Magyar és az Amerikai Tudományos Akadémia.
Innovatív kutatásai révén számos komoly díjat nyert el, többek között az agykutatók „Nobel-díjával", úgynevezett Agy-díjjal (The Brain Prize) jutalmazták tevékenységét 2011-ben.
A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén, a Magyar Felsőoktatás Napján díszdoktori címet adományozott Buzsáki György agykutatónak.
Megtiszteltetés, hogy 2020-ban Buzsáki Györgynek adományozhatjuk a Gerard díjat"
– mondta Barry Everitt, az SfN elnöke. – Az agyi ritmusokkal és a neurális kódolással szóló kapcsolatos úttörő munkája alapjaiban formálta az agyi információfeldolgozásról alkotott elméleteinket.
A Raplh W. Gerard Díjat 1978 óta évente ítélik oda egy meghatározó idegtudósnak, tudományos pályájuk és kimagasló életművük elismeréseként.
„Célom az volt, hogy az agyi ritmusokkal kapcsolatos tudásanyagot egyszerűsítve mutassam be az érdeklődők számára. Meglepő módon az idegtudomány sokáig elhanyagolta az agyi ritmusokat, mintha azok csupán melléktermékek volnának. Ám kutatásaim során bárhova néztem az agyban, és akárhány működést próbáltam megérteni, mindig oszcillációkba (hullámzásokba) ütköztem. Kiderült, hogy ezek az idegsejt-szerveződés összes szintjét áthatják, sőt, az összes idegsejt alapértelmezett üzemmódja az oszcilláció." – írja Buzsáki György az Agy ritmusai című könyvében.