Az erdők szén-dioxid megkötő képessége kulcsfontosságú a napjainkban egyre markánsabban tapasztalható éghajlatváltozás mérsékléséhez, mivel a fák képesek a szén jelentős részét tárolni, amivel döntő szerepet vállalnak e folyamatban. A statisztikák szerint az erdők világszerte körülbelül 862 gigatonna mennyiségű szenet tárolnak.
A nagy átmérőjű fák az erdei biomassza körülbelül felét teszik ki:
az erdei ökoszisztéma ugyanis számos széntárolót foglal magában, így például a faállományt, vagy a talajt és annak részeként az avartakarót.
A kutatók megvizsgálták a nagy átmérőjű (53,3 centiméternél nagyobb) fák szén-dioxid-tárolási kapacitását Oregonban és Washingtonban. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a vizsgált parcellákon ezek a nagyobb és idősebb fák csak a terület mindössze 3 százalékán nőttek, ám a teljes szén-dioxid 42 százalékát kötötték meg.
A nagy fák az erdőben kisebb hányadot képviselnek, de kivételesen fontos szerepet játszanak az egész erdei közösségben
– mondta Dr. David Mildrexler, ökológus, a tanulmány vezetője a ZME Science online tudományos portálnak. – Ez megváltoztathatja az egész erdő ökoszisztémái szén-dioxid-tárolásának kérdését.
Mildrexler és csapata úgynevezett fajspecifikus egyenleteket használt a fa átmérőjének és magasságának a szárban és ágakban található föld feletti biomasszához való viszonyításához.
Megvizsgálták a teljes faállomány nagyméretű fáinak arányát és a nagy fák eltávolításának következményeit is.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált erdőkben a 76,2 centiméternél nagyobb átmérőjű fák tárolták a szén több mint 16 százalékát.
A tanulmány megmutatta az úgynevezett „21 hüvelykes" szabály megerősítésének fontosságát is, tehát hogy a legalább ilyen méretű fáknak tovább kell növekedniük azért, hogy a jövőben még nagyobb és hatékonyabb szénraktárakká váljanak.
A nagy fák a sokszínűség és az ellenálló képesség alappillérei az egész erdei közösség számára
– érvelt a kutató. – Támogatják a növények, madarak, emlősök, rovarok és mikroorganizmusok gazdag közösségeit, valamint óriási víztornyokként működnek, amelyek párologtatással hűsítik a bolygónkat.
A tudósok a tanulmányt a Frontiers tudományos szaklapban publikálták.