Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra

A Pfizer-BioNtech vizsgálja a vakcina hatásosságát a koronavírus mutáns változataival szemben

Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?

A hagyományos vakcinák általában legyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg kórokozó-töredékeket (fehérjéket) tartalmaznak. Ezek a testünkbe kerülve immunválaszt váltanak ki, felkészítik szervezetünket az adott vírussal vagy baktériummal szembeni védekezésre. A probléma, hogy az ilyen típusú védőoltások előállítása nehézkes: a kórokozót laboratóriumban kell tenyészteni, ami vírusok esetében különösen bonyolult feladat, hiszen szaporodásukhoz sejtes környezetet kell biztosítani. A procedúra nemcsak költséges, de időigényes is.

A sejtek nem vírust, hanem tervrajzot kapnak

Az RNS-alapú oltások hasonlóan működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség.

Az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik aztán beindítják az immunrendszert.

Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott „tervrajzot" továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék.

RNS-lánc illusztrációja Forrás: Science Photo Library via AFP/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Christoph Burgstedt/Science Phot

A Pfizer-BioNTech készítményének hírvivő RNS-e a koronavírus egyik létfontosságú komponensének, a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A kutatók a hírvivő RNS-t lipidburokba csomagolják, és a vakcinával tulajdonképpen ezt adják be nekünk. Az mRNS-t szállító lipidet a sejtjeink felveszik, és megkezdődik bennük a tüskék gyártása.

A vírus fehérjéjét tehát saját sejtjeink fogják termelni.

A koronavírus tüskéje önmagában nem ártalmas, viszont alkalmas arra, hogy felkészítse az immunrendszert a kórokozó elleni harcra.

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvétel egy koronavírus által fertőzött sejtről Forrás: AFP/Handout

Miért egy RNS-alapú vakcina lehet a befutó?

Az RNS-alapú vakcinák elkészítéséhez nincs szükség a teljes vírusra, jelen esetben elég a tüskefehérjét kódoló génszekvenciát megszerezni.

Amikor a koronavírus először felbukkant Vuhanban, egy kutatócsoport gyorsan feltérképezte a kórokozó génállományát, így a teljes genetikai kódsor hamar a gyógyszergyártók rendelkezésére állt.

RNS-vakcinák fejlesztésével több cég is kísérletezik már egy ideje, ezért gyorsan tudtak reagálni a fejleményekre. A vírus genetikai tervrajzát - ami 2020 elején vált nyilvánosan hozzáférhetővé - először az amerikai Moderna szerezte meg, őt követte a német CureVac, majd a szintén németországi székhelyű BioNTech. Utóbbival működik együtt a Pfizer.

Egy fehérjetüske 3D nyomtatóval készített modellje. A koronavírusok felületén találhatók meg, ezekkel jutnak a kórokozók a sejtekbe Forrás: NIH

Amellett, hogy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb előállítani őket, az RNS-vakcinák biztonságosabbak is; mivel nem tartalmazzák a vírus komplett génállományát, elméletileg sem okozhatnak fertőzést, még nagyon gyenge immunrendszer esetén sem.

Chris Beyrer, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola professzora a Fast Company magazinnak elmondta, bár az RNS alapú védőoltások még nagyon újak, és most először fogják kipróbálni őket, a kutatók nagyon bíznak abban, hogy a vírus tüskéje képes tartós immunválaszt kiváltani, és ezt alátámasztják az eddigi kutatási adatok.

Hogyan vizsgálta a Pfizer a vakcina hatékonyságát?

A Pfizer közleménye szerint a klinikai próbák harmadik fázisában járó vizsgálatok hat országban, összesen 43 538 ember részvételével zajlottak. Az önkéntesek egy része valódi oltóanyagot, másik része placebót kapott. Az oltást kétszer kellett beadni, 28 napos különbséggel.

Az előzetes adatok alapján 94 résztvevő fertőződött meg koronavírussal, a beoltottaknak pedig kevesebb mint 10%-ánál jelentek meg a COVID-19 tünetei.

Vagyis ez azt jelenti, hogy az oltás 90 százalékos hatékonysággal védte meg az embereket.

A klinikai vizsgálatok végső fázisa még nem zárult le, egészen addig folytatni kell a munkát, amíg 164 fertőzöttet nem találnak, így a hatékonysági ráta a későbbiekben még változhat, akár javulhat is.

Forrás: AFP

Ennek ellenére az eredmények már most is több mint ígéretesek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) szabályai alapján egy vakcinát akkor lehet engedélyezni, ha legalább 50 százalékkal csökkenti a betegség kialakulását, a szakértők szerint ezt a küszöböt a Pfizer vakcinája már most biztosan meghaladja.

Már nem is emlékszem, mikor volt utoljára 90 százalékos hatékonyságú légúti vírus elleni vakcina"

– nyilatkozta az Afp hírügynökségnek Drew Weissman immunológus, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója. Weissmman véleménye azért is mérvadó, mert az 1990-es években Karikó Katalin magyar biokémikussal együttműködve ő fektette le az RNS-vakcinák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen tudományos alapokat.

A továbbiakban a Pfizer- BioNTech kutatói azt is nézni fogják, hogy az oltás védi-e a COVID-19-en már korábban átesett embereket, illetve mérsékli-e a tünetek súlyosságát azoknál a személyeknél, akiknél a vakcina beadása ellenére mégis kialakul a betegség.

A védőoltást fejlesztő két vállalat sürgősségi engedélyeztetést kért az oltóanyagra. A Pfizer azt reméli, 2020 végéig 50 millió, 2021 végéig pedig 1,3 milliárd oltóanyagot tud leszállítani. Az Európai Unió 300 millió adag vakcina vásárlását jelentette be.

A készítmény biztonságos tárolásához rendkívül alacsony hőmérsékletet, -80 Celsius-fokot kell biztosítani, a védelemhez szükséges két dózis miatt pedig dupla mennyiségű vakcinát kell majd előállítani.

Forrás: Thinkstock

Mi a helyzet a vetélytárssal?

A szintén RNS-alapú védőoltással kísérletező Moderna egyelőre még nem hozta nyilvánosságra a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszának eredményeit. Annyit tudni, hogy a tesztek végső fázisa július 27-én kezdődött, és 30 000 amerikai önkéntes vesz részt benne. A kezdeti beszámolók ugyanakkor itt is biztatóak: a kísérletek első fázisában az egészséges felnőtteknél - még idősebbeknél is - megjelentek a vírus ellen védő antitestek és T-sejtek. Az mRNA-1273 névre keresztelt vakcinából évente 500 milliót tervez gyártani a vállalat.

Egyelőre azonban úgy néz ki, a Pfizer készítményét kezdhetik előbb szélesebb körben alkalmazni. Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója szeptemberben azt nyilatkozta, hogy 2021 első felében még biztosan nem kezdődhet meg a tömeges oltás az mRNA-1273-mal.

Weissman szerint, ha a technológia most jól teljesít, akkor néhány éven belül jöhetnek a herpesz, influenza és HIV kórokozói ellen védő RNS-oltások is.

A Pfizer-BioNtech vakcinából decemberben már Magyarországra is érkezhet

- jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjúban. Először az egészségügyben, a rendfenntartásban dolgozók és a leginkább veszélyeztetettek kaphatják meg. Emellett tárgyalások folnyak az orosz, kínai és izraeli vakcináról is.