Szörnyű állapotba került az alkoholtól a világhírű művész

Egyes elméletek szerint Van Gogh is skizofréniában szenvedett

Alkoholmegvonás miatt két alkalommal is delíriumot tapasztalhatott meg Vincent Van Gogh (1853-1890) holland festő egy új kutatás szerint.

A posztimpresszionista művész képei mellett arról is ismert, hogy levágta bal fülét egy vita hevében. Van Gogh az esetet "egyszerű őrült művészi rohamnak" nevezte, később pedig "mentális vagy idegi láznak" - írta a BBBC hírportálja

Egy új holland kutatás azonban új megvilágításba helyezte ezt a bizonyos elmeállapotot.

A Groningeni Egyetemi Orvosi Központ pszichiáterei Van Gogh több száz levele és orvosi leletei alapján végezték a kutatást. A levelek többségének címzettje szeretett bátyja, Theo. A szakértők eredményeikről az International Journal of Bipolar Disorders című tudományos lapban számoltak be.

Arra jutottak, hogy a művész két alkalommal is alkoholmegvonás miatti delíriumos rohamot élhetett át, miután levágta a fülét. Mivel azonban a páciens maga nem kérdezhető ki, a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket fenntartásokkal kell kezelni.

Van Goghról úgy vélik, többféle pszichiátriai betegségben szenvedett: valószínűleg bipoláris zavara és borderline személyiségzavara volt, a gyanított betegségekkel azonban sohasem diagnosztizálták.

Az új kutatás szerint viszont valószínűleg nem volt skizofrén a holland festő, de rejtett epilepsziában szenvedhetett.

Ebben az esetben a páciensnek nincsenek klasszikus rohamai, inkább viselkedési zavarai az agy mélyebben fekvő részeiben fennálló epileptikus aktivitás miatt. Az így kialakuló rohamok szorongást, téveszméket és hallucinációkat okoznak.

Forrás: Wikimedia Commons

Van Goghnál az epileptikus aktivitást okozhatta agyi károsodás, melyet az életvitele váltott ki. A nagymértékű alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a rossz alvás és a szellemi kimerültség mind hozzájárulhattak ehhez a tudósok szerint.

Mivel az ezek megállapításához szükséges vizsgálati módszerek akkoriban nem álltak rendelkezésre, nehéz bizonyítani ezeket az elméleteket. Willem Nolen, a kutatás egyik vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy Van Gogh leveleiben akár "kisebbíthetett vagy megszépíthetett bizonyos dolgokat".

Bár számos információt tartalmaznak, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem egy orvosnak írta a leveleket, hanem családtagoknak és rokonoknak, hogy tájékoztassa, megnyugtassa őket, vagy hogy elintézzen valamit"

- mondta Nolen.

Sokan Van Gogh mentális egészségi problémáihoz kötik kreativitását és alkotásait, a szakértők szerint azonban ezek művészi képességeiből eredeztethetők, melyeket éveken át kemény munkával fejlesztett. Valójában pszichózissal terhelt időszakaiban alig dolgozott.

Van Gogh 1890. július 29-én, két nappal öngyilkossági kísérlete után halt meg.

(BBC/MTI)