Rettegtek a fáraó átkától, megtagadták a falbontást

A régi legenda szerint átok száll annak fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát

1922. november 24-én délelőtt a Királyok Völgyében tetőfokára hágott az izgalom, a három héttel korábban egy ókori szemétlerakó mélyén megtalált fáraósír lefalazott bejáratánál. Hárman, egy kifogástalanul öltözött angol lord, valamint egy szintén a korabeli divatlapokat idéző hölgy, gyertyával a kezükben botorkáltak lefelé a félhomályba vesző lépcsősoron a sírkamrát felfedező régész, Howard Carter társaságában. A jellegzetes hosszú fehér galabíját és turbánt viselő egyiptomi munkások tisztes távolból, az aggodalomtól kitágult szemekkel meredtek a kripta bejáratára. A babonás fellahok még hittek abban az ősrégi, az óegyiptomi időkből fennmaradt legendában, miszerint átok száll annak a fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát.

Mindössze 17 éves korában jutott el az álmai földjére

Howard Carter, aki 1874. május 9-én egy brit festő nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot az angliai Kensingstonban, már egész fiatalon kapcsolatba került az ókori Egyiptom misztikus világával. A rendkívül jó rajztehetséggel megáldott ifjút az apja egyik alkalommal magával vitte Lord Amherst kastélyába.

Howard Carter gyermekként Forrás: Wikimedia Commons

A lord, aki a viktoriánus Anglia leghíresebb műgyűjtőjének számított, azzal bízta meg az idősebb Cartert, hogy rajzolja le gyűjteményének legszebb darabjait.

Lord Amherst büszkélkedhetett a korabeli Nagy Britannia legnagyobb óegyiptomi magángyűjteményével;

így az ifjú Carter az Amherst-kastélyban látott életében először a fáraók korából származó műkincseket.

Lord Amherst a viktoriánus kori Anglia egyik legnagyobb magán műgyűjteményével rendelkezett Forrás: Wikimedia Commons/http://www.ulb.ac.be/assoc/aip/galerie_s-z.htm

Az ókori Egyiptom misztikus világa alaposan megmozgatta a kiskamasz élénk fantáziáját, aki a lord kastélyában tett látogatása után kezdett el arról ábrándozni,

hogy egyszer majd híres felfedezőként a fáraók titkait fogja kutatni.

A patinás londoni British Museum régiséggyűjteménye ekkortájt éppen jó kezű rajzolókat keresett.

Az ókori Egyiptom misztikus világa még ma is sokak fantáziáját megmozgatja Forrás: Elter Tamás

Lord Amherst-nek, - aki kiváló kapcsolatokat ápolt a nagynevű intézménnyel -, eszébe jutott a tehetséges fiatalember, akit beajánlott a múzeumnak.

E szerencsés véletlennek köszönhetően vált Howard Carter a British Museum alkalmazottjává.

Mindössze 17 éves korában, 1891-ben a múzeum által szervezett régészeti expedíció tagjaként jutott el álmai földjére, Egyiptomba, ahol egy híres brit régész ásatásain dolgozott rajzolóként.

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese Fotó: Szabó Gábor - Origo

Carter nem volt hivatásos archeológus, de lelkesedésének és szorgalmának köszönhetően olyan komoly szaktudásra tett szert az egyiptomi évei alatt, hogy 1900-ban, - mindössze huszonhat évesen – őt nevezték ki a felső-egyiptomi régészeti kerület főfelügyelőjének.

Éjjelente az elveszett királyról, az "istenek fiáról" álmodott

Carter Egyiptomban hallott először a rejtélyek fáraójáról, „Ámon fiáról", Tutanhamonról, az elveszett újbirodalmi királyról. Tutanhamonról szinte semmit sem tudott a korabeli tudomány,

akit több híres archeológus is csak a legendák világában létező kitalált, fiktív személynek tartott.

Carter saját visszaemlékezése szerint éjjelente az elveszett királyról, az „istenek fiáról" álmodott, és elhatározta, hogy ő lesz az, aki megtalálja az óegyiptomi történelem legtitokzatosabb alakját.

Tutanhamon az óegyiptomi történelem legtitokzatosabb fárójának számított Fotó: Polyák Attila - Origo

A századforduló utáni években egy neves amerikai régész, Theodore Davis kutatta a híres thébai nekropoliszt, az újbirodalmi fáraók Luxor közelében fekvő temetkezési helyét. Davis nevéhez fűződik számos, a Királyok Völgyében lévő híres fáraósír felfedezése.

Davis 1904-ben egy kisméretű, homokkal betemetett kriptára bukkant.

A törmelékek között több, mumifikáláshoz használt eszközt, valamint egy kékmázas edényt is találtak.

Theodore Davis ( a kép bal szélén állva) 1904-ben bejelentette, hogy Tutanhamon nyomára bukkant Forrás: The Boston Calendar

Az edényre vésett hieroglifák között Theodore Davis felfedezett egy kartust, vagyis ovális keretbe foglalt fáraónevet, méghozzá Tutanhamonét.

Az amerikai archeológus a felfedezés után bejelentette, hogy megtalálta Tutanhamon valószínűsíthető sírhelyét,

és ezzel bebizonyosodott, hogy az újbirodalmi 18. dinasztia rejtélyes uralkodója valóban létezhetett.

Davis úgy vélte, hogy az üres kamra Tutanhamon kifosztott kriptájához tartozott Forrás: The Emma B. Andrews Diary Project

Az, hogy teljesen üresen bukkantak rá a Tutanhamonénak tartott kamrára, egyáltalán nem számított rendkívülinek, hiszen a Királyok Völgyében felfedezett valamennyi fáraósírt már az ókorban kifosztották a sírrablók.

Davis álláspontját a korabeli tudomány is osztotta,

ezért úgy tűnt, hogy a Tutanhamon-rejtély kérdése egyszer és mindenkorra megoldódott. Egyedül csak Carter nem hitt abban, hogy Theodore Davis valóban Tutanhamon nyomára bukkanhatott.

Luxor közelében, a Nílus bal partján fekszik az újbirodalmi fáraók temetkezési helye, a Királyok Völgye Forrás: AFP/Guido Alberto Rossi

Az ösztönei azt súgták, hogy valahol ott, a Királyok Völgyében, a sivatag évezredek alatt felhalmozódott pora alatt rejtőzhet a titkok fáraójának érintetlen sírszentélye.

Cartert e meggyőződése miatt a kollégái olyan javíthatatlan álmodozónak tartották, akinek Tutanhamon vált a rögeszméjévé. Az ifjú régész azonban az őt ért kritikák ellenére sem mondott le évtizedes nagy álma beteljesítéséről.

Egy balult elsült pofozkodás, és Carnarvon ötödik grófja

Carter ígéretesen felfelé ívelő karrierje 1904-ben váratlanul megbicsaklott, és egy ostoba incidens miatt úgy tűnt, hogy végleg elbúcsúzhat az álmaitól.

Történt ekkor, hogy egy francia turistacsoport látogatta meg Carter thébai ásatásait.

Az ásatási területet ellepő fegyelmezetlen turisták mindent letapostak, hangosan lármáztak, és össze-vissza hányták a csomagoláshoz előkészített leleteket.

Lord Carnavon és Howard Carter Forrás: Hulton Archive

Cartert mélyen felbőszítette a magukról megfeledkezett turisták garázdálkodása, akiket keresetlen szavakkal, erélyesen rendre utasított. Ebből hangos szóváltás kerekedett, ami végül tettlegességbe, pofozkodásba torkollott.

Az ügy kisebb diplomáciai botránnyá terebélyesedett,

és mivel Carter a felettesei felszólítása ellenére sem volt hajlandó bocsánatot kérni a randalírozó turistákról, le kellett mondania az állásáról, az ásatási engedélyét pedig visszavonták.

A KV62, azaz Tutanhamon sírkamrájának bejárata a Királyok Völgyében. Carter csak öt évig tartó kutatás után, véletlenszerűen bukkant rá az uralkodói kriptára Forrás: Wikimedia Commons

Ott volt 31 évesen, kettétört karrierrel, munka nélkül, és Luxorban a Nílus partján alkalmi idegenvezetésből, valamint festegetésből tudta csak eltartani magát.

Luxor környékén találhatók a legszebb ó-egyiptomi emlékek Forrás: Wikimedia Commons

Ekkor a kifürkészhetetlen sors megint belenyúlt Carter éltébe, egy dúsgazdag brit mágnás, George Edward Herbert, Carnarvon ötödik grófja személyében.

A főrendnek semmi köze sem volt az archeológiához,

Lord Carnarvon odahaza Nagy Britanniában a telivértenyésztésről, és a gyors autók iránti vonzalmáról volt híres.

A páratlan Tutanhamon-kicsleletet Howard Carter fedezte fel Fotó: Polyák Attila - Origo

1907-ben egy súlyos autóbaleset után az orvosai azt tanácsolták számára, utazzon Egyiptomba, hogy az ország télen is kellemes klímáján lábadozzon. A gróf így került Luxorba, ahol unatkozott, és valami elfoglaltságot keresett magának.

George Edward Herbert, Carnarvon 5. grófja, Carter mecénása Forrás: Wikimedia Commons

A helyi brit kolónia kedvelt társasági helyszínén, a Hotele Palace-ben ismerkedett össze Howard Carterrel. A két férfi gyorsan összebarátkozott;

Carter lelkesen mesélt a lordnak a korábbi ásatásairól, valamint az ókori Egyiptom titkairól.

Carter annyira felvillanyozta a lordot, hogy a mágnás elhatározta, a hóna alá nyúl ennek a jobb sorsra érdemes fiatalembernek.

Carter az elveszett királyról, az "istenek fiáról" Tutanhamonról álmodozott Fotó: Polyák Attila - Origo

Befolyásos kapcsolatait igénybe véve elintézte, hogy Cartert ismét reaktiválják, és ásatási engedélyt kaphasson. Lord Carnarvon és Howard Carter 1909-től együtt kutattak: a lord finanszírozta Carter ásatásait, amiért cserébe megkapott egy-egy leletet.

Öt évig tartó hiábavalónak tűnő erőfeszítések

Carter sohasem mondott le arról a nagy tervéről, hogy expedíciót szervezzen a Királyok Völgyébe, Tutanhamon sírkamrájának felkutatására.

Mecénása azonban sokáig nem akart kötélnek állni,

mert Lord Carnarvon a kortársakhoz hasonlóan úgy vélte, hogy Theodore Davis felfedezése után semmi értelme sincs tovább kutatni Tutanhamon után.

Senki sem hitt Tutanhamon kincseinek létezésében Fotó: Hirling Bálint - Origo

Carter hosszú évek kitartó győzködésével végül sikeresen rávette a lordot, hogy szerezzen neki ásatási engedélyt a Királyok Völgyébe, és finanszírozza meg a Tutanhamon-expedíciót.

Howard Carter 1917 őszén fogott hozzá a terület szisztematikus átkutatásához.

A sors iróniája, hogy az első kapavágást ott tette, - VI. Ramszesz korábban feltárt sírkamrájának bejárata alatt –, ahol öt évvel később végül megtalálta a Tutanhamon-kripta befalazott ajtaját.

Tutanhamon sírkamrájának rekonstrukciója úgy mutatja az előkamrát a budapesti kiállításon, ahogyan azt Howard Carter is megpillantotta Fotó: Polyák Attila - Origo

Ekkor azonban még nem szegődött mellé a szerencse, a hetek és hónapok, majd az évek is eredménytelenül teltek el.

Carter a Királyok Völgyének szinte minden négyzetméterét átkutatta,

iszonyatos mennyiségű homokot és törmeléket hordatva el a munkásaival, mindenfajta eredmény nélkül. 1921 végén a lord – akinek az első világháború után megromlott az anyagi helyzete, és ezért vissza kellett fognia kiadásait – közölte Carterrel, hogy be kell fejeznie a költséges kutatást.

A baonás egyiptomi munkások a fáraó átkától tartottak Fotó: Polyák Attila - Origo

Howard Carter pontosan tudta, hogy ez élete utolsó lehetősége a fiatalkori nagy álom beteljesítéséhez, ezért minden rábeszélő készségét latba vetve, ismét sikerült meggyőznie a lordot, hogy adjon neki még egy évet a kutatások befejezéséhez.

Egy szemétlerakó mélyén rejtőzött a titokzatos kripta bejárata

1922-re Carter gyakorlatilag már az egész nekropolisz területét végigkutatta. Egyetlen olyan szeglete maradt csak a Királyok Völgyének, amit még sohasem vizsgáltak meg alaposabban: a VI. Ramszesz sírkamrája alatt fekvő ókori szemétlerakó. Mivel Carternek nem volt veszítenivalója, úgy döntött, hogy ezt a területet is precízen átkutatja.

Lord Carnarvon és Lady Evelyn, valamint Howard Carter a Királyok Völgyében folyó ásatáson Forrás: Wikimedia Commons

Theodore Davis két évtizeddel korábban ugyan már végzett itt próbaásásokat,

de csak arra jutott, hogy a kérdéses terület egy ókori törmeléklerakó,

az egykori építőmunkások vályogépületeinek maradványaival, ami régészeti szempontból érdektelennek számít. Carter – aki száz munkást alkalmazott folyamatosan – az embereivel kihordatta a hatalmas gödröt színültig megtöltő homokot, illetve törmeléket.

Tutanhamon hármas koporsója a budapesti kiállításon, a Komplexben. Mesés kincseket rejtett a törmelékbe temetkezett sírszentély Fotó: Polyák Attila - Origo

Az egyiptomi munkások 1922 novemberének első napjaira végeztek a gödör kitakarításával, de semmit sem találtak. 1922. november 4-én kora reggel Carter ismét kiment az ásatási területre.

A sátra elé helyezett tábori asztalánál üldögélt búskomoran, a gondolataiba mélyedve,

és az elkerülhetetlenül közeledő csomagolás gondolatával barátkozva.

Úgy tűnt, hogy Carternek le kell mondania a nagy álmáról Forrás: Wikimedia Commons/Chicago Daily News, Inc., photographer - The Library of Congress

Ekkor valaki hirtelen elkezdte a vállát rángatni. Felpillantva az egyik fiatal fellahot vette észre a háta mögött, aki izgatottan hadarva a gödör vége felé mutogatott. Carter felpattant, és az egyiptomi munkása után sietett, remények és kétségek között hányódva. A fellah a gödör sarkánál leguggolt, és lesöpörte a homokot a törmelék alól felbukkanó faragott lépcsőről. Carter azonnal tudta, hogy célba ért.

Rossz ómen miatt a fellahok megtagadták a falbontást

A munkások egy mélybevesző lépcsősort tártak fel, befalazott bejárattal a végén. Howard Carter a lefalazott ajtón felfedezte az ókori temetőkerület mindhárom érintetlen pecsétjét, a pecséteken Tutanhamon kartusával. Carter még aznap délután táviratot küldött a luxori postahivatalból az angliai kastélyában időző mecénásának.

Carter az elsőként feltárt előkamrában Forrás: Pinterest/Walsh

"Végre csodálatos felfedezést tettem a völgyben. Pompás sír, érintetlen pecsétekkel. A megérkezéséig mindent érintetlenül hagyunk" –áll Carter Lord Carnarvon-nak címzett rövid sürgönyében. A lord és leánya, Lady Evelyn, november 24-én reggel érkeztek meg az ásatás helyszínére, hogy szemtanúi legyenek az elfalazott bejárat kibontásának.

A felnyitott koporsó a halotti vászonba takart fáraó múmiájával Forrás: Tumbrl

Legnagyobb megrökönyödésükre azonban arra a közlésre, hogy nekiállnak az ajtóbontásának, az egyiptomi munkások azonnal tisztes távolságra húzódtak el a lépcsőlejárótól; a fellahok szemében pedig rémület és mély aggodalom tükröződött. Carter elmagyarázta a lordnak, hogy a helyiek nagyon babonásak, és a fáraó átkától félnek.

A régi legenda szerint átok száll annak fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát Forrás: Elter Tamás archívuma

Az egyiptomi munkások rendkívül baljóslatú jelnek, rossz ómennek tekintették, amikor néhány nappal korábban Carter kedvenc kanáriját, - amelyet a sátrában tartott-, egy kobra halálra marta.

Az ókori egyiptomiak hite szerint a kobra, a Szent Ureusz a fáraó védelmezője,

a késői utódok pedig még mindig hittek a háromezer éves legendában, miszerint átok száll annak a fejére, aki megzavarja a fáraó nyugalmát.

A kanópusz szekrény a budapesti Tutanhamon kiállításon, a szekrény felső peremén a fáraót védelmező szent kobrákkal Fotó: Hirling Bálint - Origo

Carter nem sokat törődött a helyiek aggodalmával, így végül csak a lorddal és Lady Evelynnel hármasban, gyertyafény mellett botorkáltak le a sötét homályba vesző lejárón.

Carter vésőt ragadott, és ütemes kalapácsütésekke kezdte meg a fal kibontását.

Amikor sikerült egy nagyjából fejméretű lyukat vágnia a téglafalon, elkérte a lordtól a gyertyát, amit betolt a résen, majd bedugta a fejét, és hirtelen elhallgatott.

Az 1920-as évektől kapott nagy publicitást a fáraaó átkának legendája Forrás: imago/Leemage/imago/Leemage/Imago Stock&People

Néma csendben teltek múltak a hosszú másodpercek. A lord, aki közvetlenül Carter háta mögött állt és verítékezett az izgalomtól, végül nem tudott tovább uralkodni magán, megtörte a csendet: „Lát valamit, kedves barátom?" – kérdezte a megnémult Cartertől, amire rögtön megjött a világhíressé lett válasz: „

Igen, csodálatos dolgokat!"

Tutanhamon sírkamrája mint az óegyiptomi történelem egyetlen épen maradt királysírja, az egyetemes kultúrtörténet egyik legbecsesebb kincse.

Carter a király hármas koporsójának felnyitása közben Forrás: Wikimedia Commons

Kereken tíz évig tartott a teljes körű feltárása, gyakran az egyiptomi hatóságok bürokratikus packázása közepette. Howard Carter 1932-ben a feltárás befejezésével hagyta el végleg ifjúkori álmainak földjét. Soha többé nem tért vissza Egyiptomba.