Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára

A megalkuvást nem ismerő dán diplomata Povl Bang-Jensen

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyar ügy" soron következő tárgyalása lett volna az ENSZ plénuma előtt, egy New York-i park padján, átlőtt halántékkal találtak rá Bang-Jensenre. A diplomata furcsa halála számos máig megválaszolatlan kérdést vet fel.

Mélyen felháborította a nemzetközi közvéleményt a szovjet agresszió

A magyar forradalom katonai leverését a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) legfőbb grémiuma, a Politbüro 1956. október 31-én Moszkvában megtartott tikos ülésén határozta el véglegesen.

Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP első titkára három nappal korábban még annak is felvetette a lehetőségét, hogy „engedjék el" Magyarországot, de ezt az álláspontját gyorsan megváltoztatta.

József körút, Práter utcától a Pál utca felé nézve, egy JSZ-3 harckocsi 122 mm-es ágyújának maradványával. Az 1956-os forradalom és szabadságharcnak a november negyedikén megindított szovjet fegyveres beavatkozás vetett véget Forrás: Fortepan/Nagy József

A szovjet álláspont megkeményedésében a Nagy Imre-kormány október 28-án kihirdetett rendeletén kívül, amely megszüntette a kommunista párt kizárólagos hatalomgyakorlását és többek között bevezette a többpártrendszert valamint a koalíciós kormányzást,

a nemzetközi nagyhatalmi politikában történt változások játszották a főszerepet.

Kádár és Nyikita Szergejevics Hruscsov. Az 1956-os forradalom leveréséről október 31-én született meg a végleges döntés Moszkvában Forrás: Wikimedia Commons

Az első sikeretlen szovjet katonai beavatkozási kísérlet után, október 26-tól felélénkültek Washington és a Kreml közötti titkos diplomáciai egyeztetések. Az Eisenhower-adminisztráció bizalmasan jelezte Moszkvának, hogy a magyarországi eseményektől függetlenül az amerikai kormány továbbra is érvényesnek tekinti a jaltai megállapodást,

vagyis elismeri, hogy Magyarország Moszkva kizárólagos érdekszférájához tartozik.

Hruscsov és Eisenhower. Az amerikai kormányzat Moszkva tudtára adta, hogy a magyarországi események ellenére is érvényben lévőnek tekinti a jaltai megállapodást Forrás: Wikimedia Commons/Library of Congress

Az október 29-én kitört szuezi válság pedig tovább erősítette a Kreml fegyveres beavatkozási szándékát, hiszen az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli katonai akció kiváló precedenst jelentett Moszkva számára ahhoz, hogy a Szovjetunió is fegyveresen lépjen fel a saját „hátsó udvarában".

Az 1956-os szuezi válság háttérbe szorította a magyar ügyet a nemzetközi nagyhatalmi politikában Forrás: Wikimedia Commons

A hazai és a nemzetközi közvélemény persze semmit sem tudott a kulisszák mögött zajló nagyhatalmi alkudozásokról, így a november 4-én elindított Forgószél hadművelet, a magyar szabadságharcot leverő brutális szovjet katonai intervenció mélyen megrázta, és felháborította a nemzetközi közvéleményt.

Az elszánt dán diplomata, aki nem volt tekintettel a "magasabb érdekekre"

Az általános felháborodás hatására, ami a szovjet hadsereg beavatkozását, illetve a szovjet szuronyokkal hatalomba segített, illegitimnek tekintett Kádár-kormány jogtipró megtorló intézkedésinek hírét kísérte, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése ismét elhatározta a magyar ügy napirendre tűzését. (Az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását az első szovjet beavatkozás után, október 24-én határozta el a nemzetközi szervezet.)

Orosz tankok gyülekeznek a Margit híd pesti hídfőjénél. A forradalmat és szabadságharcot kíméletlenül leverte a szovjet haderő Forrás: AFP

Moszkva és Kádár budapesti bábkormánya élesen kikelt e kérdés megtárgyalása ellen,

mert sajátos logikával „illegitimnek"minősítették az ENSZ szándékát a magyar ügy tárgyalására.

A szovjet és a magyar kádárista kormány tiltakozását figyelmen kívül hagyva a Közgyűlés 1957 január elején felállította az ENSZ Magyar Kérdést Vizsgáló Különbizottságát, amelybe öt földrész egy-egy államának, Ausztráliának, Uruguaynak, Ceylonnak ( ma Sri Lanka, a szerk.) , Tunéziának és Dániának a képviselőit delegálta.

Biszku Béla, az úgynevezett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány belügyminisztere, az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik fő felelőse. Nyugaton sokáig nem ismerték el a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatot Kádár-kormány legitimációját Forrás: MTI/Bartal Ferenc

A később Ötös Bizottságként is emlegetett testület 1957 januárjában fogott hozzá a tanúkihallgatásokhoz, amelyeket a bizottság másodtitkárának kinevezett dán diplomata, Povl Bang-Jensen koordinált.

Bang-Jensen mélyen szimpátizált az eltiport magyar szabadságharc ügyével,

hiszen ő is egy olyan kis nemzet fia volt, amelyet egy másik brutális diktatúra, a náci Németország rohant le és szállt meg 1940-ben. A dán diplomata a második világháború évei alatt országa washingtoni nagyköveteként a nácik által leigázott Dánia érdekképviseletét látta el, 1949-től kezdve pedig a világszervezet New York-i központjában teljesített szolgálatot.

A megalkuvást nem ismerő dán diplomata, Povl Bang-Jensen Forrás: Scanpix Denmark/Sipa USA/Scanpix Denmark/Scanpix Denmark

Bang-Jensen elhatározta, hogy mindenféle, úgymond magasabb politikai szempontokra tekintet nélkül fogja az ENSZ Közgyűlése valamint a világközvélemény elé tárni a szovjetek és magyar csatlósaik jogtiprásait.

Kádár és kormánya jogtalannak, illegitimnek minősítette az Ötös Bizottság vizsgálatát Forrás: AFP/RIA Novosti/V. Malyshev

Az Ötös Bizottság Kéthly Annát, a nemzetközi hírű magyar szociáldemokrata politikust és a harmadik Nagy Imre-kormány volt államminiszterét, Király Bélát, a Nemzetőrség emigrált főparancsnokát, valamint a megtorlás elől ugyancsak Nyugatra menekült kisgazda Kővágó Józsefet, Budapest 1956. november elsején kinevezett főpolgármesterét az események szemtanúiként, nyilvánosan hallgatta meg.

Kádár saját hatalmát az 1956-os szabadságharc ellenforradalommá minősítésével próbálta meg legitimálni Forrás: Fortepan

Az 56-os eseményekről valló további több mint száz tanút azonban már a nyilvánosság kizárásával hallgattak meg,

mivel attól kellett tartani, hogy a KGB, a szovjet titkosszolgálat, valamint a kádári erőszakszervezetek retorziót alkalmaznak velük, illetve a Magyarországon maradt hozzátartozóikkal szemben.

Felülír mindent a színfalak mögötti nagyhatalmi politika

Az ENSZ főtitkára, Dag Hammarskjöld szintén az együttérzését hangoztatta a magyar forradalom és szabadságharc eltiprása miatt, és a magyar kérdés megtárgyalását is támogatta,

de korántsem akkora elszántsággal és következetességgel ,

mint Povl Bang-Jensen. Hammarskjöldnek ahhoz, hogy újra megválasszák a nemzetközi szervezet főtitkárává, szüksége volt ugyanis a Biztonsági Tanács összes állandó tagja, így a Szovjetunió támogató szavazatára is.

Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára sokkal simulékonyabb volt a szovjetekkel Forrás: Wikimedia Commons/United Nations

Ezért amikor a szovjet ENSZ-képviselő az Ötös Bizottság előtt vallomást tett tanúk neveinek nyilvánosságra hozását követelte, arcátlanul a „demokratikus elvekre" hivatkozva, Hammarskjöld hajlott a szovjet kérés teljesítésére.

Povl Bang-Jensen azonban megtagadta a tanúk nevének kiszolgáltatását,

mert pontosan tudta, hogy ezzel ők maguk, valamint családtagjaik is életveszélybe kerülhetnek, amit több magyarországi példa, valamint Bécsben élő 56-os emigránsok elrablása is alátámasztott. A Moszkvában kinevezett, úgynevezett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azt is megakadályozta, hogy az Ötös Bizottság Magyarországon vizsgálódjon.

Kádár János, a szovjet fegyveres intervenció idején megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, "imperialista lejáratási kísérletnek" nevezte a magyar ügy tárgyalását Forrás: AFP/Zelma

Mindezek ellenére a bizottság még Magyarországról is kapott írásbeli tanúvallomásokat. Hogy mekkora veszélyben voltak azok, akik vállalták, hogy Kádárék ellen valljanak, jól szemlélteti, hogy

a bizottságnak itthonról kijuttatott információk miatt négy személyt hazaárulás vádjával a Kádár-rendszer ki is végeztetett.

Povl Bang-Jensen ellenállása ezért nagyon is indokolt volt, ám az egyre inkább szovjet befolyás alá kerülő Dag Hammarskjöld fegyelmi eljárást kezdeményezett az „engedetlen" dán diplomatával szemben.

Eisenhower elnök sem akarta kiélezni a Szovjetunióval a feszültséget 1956 miatt Forrás: Wikimedia Commons/Library of Congress

De nemcsak néhány ENSZ csúcsvezetőnek, hanem az Eisenhower-adminisztrációnak is az volt az álláspontja, hogy „reálpolitikai" megfontolások miatt csak „módjával" bírálják Moszkvát. Mindez fokozatosan előkészített a magyar ügy levételét az ENSZ Közgyűlés napirendjéről.

Az egyre kellemetlenebbé váló Povl Bang-Jensent 1958 nyarán végül fegyelmi eljárással eltávolították a nemzetközi szervezet állományából. A diplomatának azonban ennek ellenére sem szakadt meg teljesen a kapcsolata a világszervezettel, az ENSZ kötelékében maradt támogatóinak köszönhetően.

Az ENSZ Közgyűlés nagy tanácsterme a világszervezet New York-i palotájában Forrás: Wikimedia Commons

1959 novemberében ígéretet kapott arra, hogy eljuttatják neki azoknak a kódolt táviratoknak a másolatait,

amelyek a Szovjetunió egyes ENSZ-vezetőkre gyakorolt befolyását bizonyították volna.

Máig nem tisztázott, hogy ez a szovjet, vagy esetleg más állam titkosszolgálatának provokációja, vagy pedig valóban konspirált leleplezési szándék volt-e.

Bang-Jensen egyre kellemetlenebbé vált egyes ENSZ-vezetők valamint a szovjet kormány és a Fehér Ház szemében is Forrás: United Nations

Ami viszont tény, hogy 1959. november 23-án Povl Bang-Jensennek nyoma veszett. A magyar ügy újabb tárgyalására november 26-án került volna sor az ENSZ plénuma, a Közgyűlés előtt. Különös módon Bang-Jensen holttestét is aznap fedezték fel New York Long Island negyedének egyik, a diplomata lakóházához közeli parkjában, átlőtt halántékkal.

A rendőrségi vizsgálatot nagyon gyorsan lezavarták.

Az eljárást számos furcsa, máig tisztázatlan ellentmondás terheli. A hivatalos vizsgálati jelentés konklúziója szerint Povl Bang-Jensen öngyilkos lett.

A magyar ügy tárgyalását felborította a szuezi-válság miatt kialakult helyzet Forrás: The LIFE Picture Collection/Getty Images/Time Life Pictures/Lisa Larsen

A diplomatáról köztudott volt, hogy balkezes, viszont ennek ellenére az életét kioltó revolvert a jobb kezében találták meg, mint ahogy a lövedék bemeneteli nyílása is a jobb halántékán volt azonosítható. A rendőrségi jegyzőkönyvben a haláleset dátumára felváltva szerepel a november 25-i, illetve november 26.-i dátum.

Több nyom arra utalt, hogy a diplomatát megmérgezhették,

ám ennek ellenére Bang-Jensen holttestét furcsa sietséggel, és az igazságügyi orvostani eljárás rendjét megsértve már november 28-án elhamvasztották.

Bang-Jensen holttestét a lakásához közel, egy parkban találták meg Forrás: Getty Images

Hogy mi történhetett a magyar ügy mellett rendíthetetlenül kiálló dán diplomatával, valószínűleg már sohasem fog kiderülni.

Bang-Jensen kellemetlen és veszélyes ellenfél volt Moszkva számára, de a washingtoni adminisztráció szemében is szálkának számított, e tények pedig felvetik egy álcázott titkosszolgálati akció gyanúját is, a diplomata halálával kapcsolatban.

Bang-Jensen emléktáblája a Corvin-közben Forrás: Wikimedia Commons/Csurla

A magyarság ügye iránt elkötelezett Bang-Jensen tiszteletére kopjafát állítottak a 301-es parcellában, a Corvin-közben pedig emlétáblát helyeztek el a posztumusz kitüntetett dán diplomata emlékezetére.