Valami nagyon megváltozott az Északi-sarkvidéken

Megváltoztak a rénszarvasok szaporodási szokásai

A rénszarvasoktól a sasokon át a halakig, valamennyi sarkvidéki állat elkezdett másképp viselkedni az elmúlt három évtizedben. A legújabb kutatások szerint ebben a klímaváltozásnak is lehet némi szerepe.

Mobilitási adatokat vizsgálnak

Az elmúlt közel harminc évben végzett, több mint kétszáz vizsgálat elemzése azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás nagy hatást gyakorol a sarkvidéki állatok viselkedésére. A Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint „valamennyi sarkvidéki lény érintett".

Arktiszi táj az Északi-sark környékén Forrás: Origo

Mindenhol változásokat tapasztalhatunk, bármerre is nézünk

– mondta Gil Bohrer, az Ohio Állami Egyetem polgári, környezeti és geodéziai professzora, a tanulmány vezető szerzője a ZMEScience online tudományos portálnak. – A mobilitási adatok viszont segíthetnek nekünk megérteni, hogy mi történik jelenleg az állatvilágban.

Hozzátette: a munkájukat nehezíti, hogy az állatokat meg kell jelölni valamilyen jeladós eszközzel. Ez a fáradságos gyakorlat pedig már évtizedek óta t

A tudósoknak így rendelkezésre állnak adatai többek között a madarak, halak és emlődök mozgásáról és vándorlásával kapcsolatban,

amivel könnyebben meg tudják érteni, hogy merre és hogyan mozognak az élőhelyeik környékén, illetve hogy hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra.

Megváltoztak a rénszarvasok szaporodási szokásai Forrás: Peter Mather

Képesek vagyunk akár nagyon nagy léptékben is megfigyelni az állatok mozgását

– mutatott rá Eliezer Gurarie, a Marylandi Egyetem kutatója. – Ezekből úgy tűnik, hogy az állatok évek óta öntudatlanul reagálnak és alkalmazkodnak az éghajlati változásokhoz.

Megváltozott az állatok viselkedése

Az újonnan összeállított adatbázis az északi-sarkvidéki állatok mobilitási adatait foglalja össze az elmúlt három évtizedből. Az úgynevezett Északi-sarkvidéki Állatmozgalmi Archívum összesen 86 faj adatait tartalmazza, köztük például a bálnákét, a rénszarvasokét és a sasokét.

Az adatbázis több mint száz egyetem, természetvédelmi csoport és kormányzati szerv munkáját ötvözi az állatok mobilitásának legrészletesebb térképének elkészítéséhez.

Megváltozott a vadon rénszarvasok viselkedése Forrás: AFP/Hinrich Bäsemann

Ez a hatalmas adatkészlet meg tudja mondani, hogyan változik az állatok viselkedése a klímaváltozás hatására

– magyarázta Bohrer. – És bár maga az adatbázis lenyűgöző, az eredményeink mégis aggodalomra adnak okot.

A kutatók már jó ideje tudják, hogy az Északi-sark melegszik: az elmúlt három évtized során ráadásul nagyjából kétszer melegebb lett a Föld többi részénél.

A jelenséget sarkvidéki amplifikációnak nevezik, ami többféle módon is megterheli az élővilágot és az ökoszisztémákat.

Az elmúlt tizenöt év során összegyűjtött, több mint 900 nőstény rénszarvas vándorlási adatai például azt mutatják, hogy minden évben egy nappal korábban ellenek, valószínűleg a hőmérséklet emelkedése következtében. Ezenkívül ennek az ideje ma már nem esik egybe ideje a táplálék csirázási idejével a tundrán, ami még kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Meg tudják érteni a „nagyobb képet"

A rénszarvasokhoz hasonlóan az Északi-sarkon fészkelő szirti sasok is egyre korábban kezdik meg vándorlásukat; kétévente egy nappal előbb kelnek útra. Ezt az elmúlt 25 évben megfigyelt tendenciát a szakemberek szerint vélhetően a globális felmelegedés váltja ki.

A szirti sasnak manapság nagyon leszűkült az élőhelye Forrás: Stuart Finlayson

Ezek a minták követik a globális felmelegedést –

hangsúlyozta Gurarie. – Csak az elmúlt évtizedben 0,75 Celsius-fokkal hevült fel az Északi-sark.

Pontosan ezért olyan fontosak az ilyen típusú adatkészletek; hiszen az éves adatok talán még nem jeleznek tetemes változást, ám

a hosszú távú éghajlati információk segítenek mindent átlátni, és lehetővé teszik a kutatók számára, hogy megértsék a „nagyobb képet".

Amit a tudósok most az eddig összegyűjtött 8000 állat 15 millió adatpontjából látnak, az a „káosz és az egyensúly hiánya".

Az összkép félelmetes, hiszen minden változik, de minden másképp

– mondja Bohrer. – Szerintem egy nagy egyensúlyhiány felé tartunk.

Az adatbázis azonban segítheti a szakembereket a jobb védelmi technikák kidolgozásában, különösen a veszélyeztetett fajok esetében. És miközben az Északi-sarkvidék éghajlatváltozása egyre szélsőségesebbé válik, ezért ezek az intézkedések még soha nem voltak olyan fontosak, mint ma.