Tudja-e, hogy melyik volt a világ legnagyobb birodalma?

Az britek Balaclavánál 1854-ben

A történelemben számos nagy birodalom létezett,, amelyek kisebb és gyengébb államok, és számos népcsoport felett uralkodtak. A Guinness világrekordok könyve szerint a legnagyobb impérium címet az Óperzsa Birodalom viselheti, amelynek virágkorában 8 millió négyzetkilométerre terjedt ki a területe; az antik világ legnagyobb  birodalmában az akkori világ népességének 46 százaléka élt. Az új kutatások azonban nem feltétlenül értenek egyet a Guinness rangsorolásával.

A terület vizsgálata helyett az uralkodás idejét használnák

A modern tudományok megkérdőjelezik, hogy valóban korrekt módszert alkalmaznak-e a tudósok akkor, amikor a különböző történelmi időszakok birodalmait a globális népesség arányait vizsgálva hasonlítják össze. Ezért is merült fel bennük a kérdés:

vajon tényleg az időszámításunk előtt 550-től 330-ig fennálló Óperzsa Birodalom volt a legnagyobb birodalom a történelemben?

Az új megközelítések szerint ez „csak" azt jelenti , hogy ez az ókori keleti hatalom uralta a világ népességének mintegy 46 százalékát, ami összesen 112,4 millió embert jelentett akkoriban.

Az Óperzsa Birodalmat tartották eddig a világtörténelem leghatalmasabb impériumának Forrás: Wikimedia Commons

Ehhez képest a britek 1901-ben a világ népességének csak „csekély" hányada, a negyede felett uralkodtak. Ám a globális népesség ekkor már elérte az 1,6 milliárd embert.

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése, kb. Kr. E. 480 körül Forrás: Wikimedia Commons/Aeaige

Érdemes inkább egy más típusú mérőszámot használnunk a globális népesség helyett, hogy hathatósabban tudjuk mérni a hosszú távú befolyást és a birodalmak stabilitását

– mondta Martin Bommas, egyiptológus, az ausztráliai Sydney-ben működő Macquarie Egyetem Történeti Múzeumának igazgatója a LiveScience online tudományos portálnak, aki szerint csak egy dolog háborús hadjáratot indítani területszerzés érdekében, de megint más a logisztikai készségeket, az infrastruktúrát, a területek megtartásának képességét és az azok igazgatását vizsgálni hosszú távon.

A jólét kérdése is előtérbe került

A szakember szerint érdemes megvizsgálni például a náci Harmadik Birodalmat, amely bár közel 700 ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű és 90 millió fős lélekszámú államalakulta volt, de mégsem nevezhetjük a klasszikus értelemben vett birodalomnak, mert csak a alig pár évig tudta a febnnhatósága altt tartani az 1938 és 1941 között megszerzett területi hódításait.

Adolf Hitler az 1938-as müncheni paktumot felrúgva, elhatározta a maradék Csehszlovákia fegyveres megszállását, és "protektorátusként" a Harmadik Birodalomba való beolvasztását Forrás: Bundesarchiv

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy egy állam birodalomnak minősüljön, békés időszakra is szükség van a jólét megteremtéséhez

– mutatott rá Bommas. Ezt a jólétet pedig akkor tudják kihasználni, ha a hódítással szerzett erőforrásokat és a vagyont vissza lehet juttatni a hódító államba.

A kutató szerint például Dzsingisz kán Mongol Birodalma ezért sem versenyezhet a világ legnagyobb birodalma címért.

Mert bár joggal állíthatjuk, hogy korának legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalmát alkotta, mégsem volt képes fennmaradni.

Dzsingisz kán hiába osztotta fel a birodalmát még életében a fiai között, alig 88 évvel az alapítása után az örökösödési harcok miatt az gyakorlatilag szétesett.

A Mongol Birodalmat Temüdzsin hozta létre, aki 1201-ben vette föl a Dzsingisz nevet és lett a mongolok egy csoportjának kánja Forrás: Wikimedia Commons

A viszonylag rövid ideig fennállt Mongol Birodalom ideje legnagyobb részét a kívülállókkal vívott csaták kötötték le, miközben agresszíven tágította a határait

– magyarázta Martin Bommas. – Végül bebizonyosodott, hogy mindez fenntarthatatlan.

Dizsngisz kán, a Mongol Birodalom megalapítója Forrás: Wikimedia Commons

A hódításokkal járó pusztítások nyomában visszaesett a kereskedelem, a hadjáratok következtében pedig Mongóliából széttelepült és a meghódított országok népességébe beolvadt mongolok egyfajta demográfiai űrt hagytak maguk után.

A nap szó szerint soha nem nyugodott le a Brit Birodalomban

A Brit Birodalom számít a Földön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalmának.

Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összességét jelenti, amibe beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei.

Az új megközelítés szerint a Brit Birodalom ellenőrzése alatt álló szárazföldi terület szempontjából egyértelműen "legyőzi" a mongolokat.

Az britek Balaclavánál 1854-ben Forrás: Wikimedia Commons/http://www.europicture.de/index_en.html

Olyan hatalmas volt, hogy ma már alig tudjuk elképzelni

– érvelt Bommas. – A Brit Birodalomban a nap szó szerint soha nem nyugodott le, ami kivette részét az újonnan felfedezett területek gyarmatosításából, de a tengerek uralmáért folyó versenyfutásból is.

A Brit Birodalmat I. Erzsébet gyarmatosító politikája alapozta meg Forrás: Wikimedia Commons

A Brit Birodalom az 1500-as évek végén jött létre, amikor az akkor még különálló angliai és skót királyság megalapította első tengerentúli gyarmatait Amerikában és a Karib-térségben. Fénykorában (a 20. század első felében) körülbelül 458 millió alattvalója volt,

azaz a Föld népességének negyede az uralma alá tartozott.

Az összes szárazföldből ugyanilyen arányban részesedett, területe megközelítően 36,6 millió négyzetkilométer volt.

De ne feledkezzünk meg a Római Birodalomról sem

Egyes vélekedések szerint a Brit Birodalom technikailag még mindig létezik, csak a területe csökkent le drámaian. Napjainkra Nagy-Britannia a Brit-szigeteken kívül tizennégy terület, köztük Gibraltár és a Falkland-szigetek fölött tartotta meg az ellenőrzési hatalmát, amelyeket egységesen tengerentúli területeknek neveznek.

Az úgynevezett Nemzetközösség egy olyan nemzetközi szervezet, amelyet a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre:

1948 óta működik, és ötvenhárom szuverén állam a tagja. A tagállamokban II. Erzsébet királynő az államfő, ám a címe szimbolikus és nem jár tényleges hatalommal.

A Nemzetközösség feje, II. Erzsébet, brit királynő és férje, Fülöp herceg Forrás: AFP/Getty Images/Chris Jackson

Ebben a kontextusban a Brit Birodalom mintegy négyszáz évig állt fenn, ami azt jelenti, hogy bár a britek a földkerekség több részét meghódították, mint bárki más, de mégsem nevezhetők a legnagyobb birodalomnak, ha a leghosszabb élettartamot keressük

– vélekedik Bommas.

Hozzátette: ebben a tekintetben az európai erőviszonyok alakulásában évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényezőnek számító Oszmán Birodalom túlszárnyalta a Brit Birodalmat, amely több mint ötszáz éven keresztül, a XIV. század közepétől a XX. század elejéig volt meghatározó nagyhatalom.

Római hagyományőrző legionáriusok elhagyják a tábor, a castrum területét. Forrás: Wikimedia Commons

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a Római Birodalomról sem

– hangsúlyozta a birodalmak újszerű összehasonlításának végén Martin Bommas. – Egyrészt tudjuk, hogy a legnagyobb kiterjedése idején körülbelül 5 900 000 négyzetkilométer szárazföldi területre terjedt ki, másrészt ha figyelembe vesszük a későbbi Nyugatrómai Birodalmat és a Keletrómai vagy más néven Bizánci Birodalmat is, akkor láthatjuk, hogy a fennállása közel 1500 évig tartott.

Ezzel pedig megnyerték a képzeletbeli versenyt. Legalábbis ebben az összehasonlításban.